Kinyíltak a pénzcsapok – Mikor jönnek az első kifizetések?
„Eredményes, de nehéz és kihívásokkal teli év áll mögöttünk” – foglalta össze a 2015-ös év eredményeit nyitóelőadásában Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke felvezető előadásában pedig arról beszélt, hogy előfordulhat, hogy valaki már az év végéig megkapja a támogatás teljes összegét. Elmondása szerint 2016 dömpingév lesz, a legtöbb pályázati felhívás ekkor jelenik majd meg és bízik benne, hogy húsvétra teljesen befejeződnek a kifizetések. A szakember szerint az idei évben jobban sikerült kifizetések tekintetében teljesíteni, mint az elmúlt években. Az ütemezéssel kapcsolatban Jakab István hozzátette, hogy nem csak a pályázatok meghirdetése, hanem a fontosabb beruházások megvalósítása is meg kell, hogy történjen az időszak elején.
A konferencia első panelbeszélgetése egy közönségszavazással kezdődött. A résztvevők többsége úgy látja, hogy a 2014-2020-as ciklusban több forrás jut majd agrár-vidékfejlesztésre, mint 2007-2013-ban. Bár felmerülnek bizonyos értelmezési kérdések, a jelenlévő szakértők hamar eloszlatták a lelkesedést, a valóságban ugyanis kisebb összegről van, mint az előző ciklusban.
Jakab István, a MAGOSZ elnöke és az Országgyűlés alelnöke úgy látja, hogy amit a kormány elvett a területalapú támogatásokból, azt vidékfejlesztésre visszaadta. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára szerint ugyanakkor a jelenlegi kormány 100 milliárd forinttal kevesebbet tett hozzá az uniós támogatásokhoz, mint a korábbiak. Javasolja, hogy az állami földek értékesítéséből bejövő bevételt csoportosítsák át erre a célra, valamint arra is többször felhívta a figyelmet, hogy meglátása szerint a foglalkoztatás a legfontosabb a vidék számára. Mindemellett azt dicséretesnek tartja, hogy a pályázatok kiírói reagálnak a felmerülő problémákra és jól alkalmazkodnak az aktuális változásokhoz.
Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint „okosan és hatékonyan kell elkölteni a pénzt”, a fejlesztések a legfontosabbak. Elmondta, többször szegezték neki a kérdést: szerencsés-e ilyen nagy összeget már a pályázati ciklus elején kiírni. Egyrészt „nem tudják a gazdák, hova kapjanak”, másrészt az intézményrendszer részéről is jöttek aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy tudják-e majd kezelni a pályázatok tömegét. A helyettes államtitkár válaszként elmondta, hogy a kormány a saját maga által megszabott ütemtervhez ragaszkodik, miközben igyekeznek hallgatni a jelzésekre és ez alapján módosítani a feltételeket.
A beszélgetés jelentős része a kisüzem-nagyüzem konfliktussal foglalkozott. Mezei Dávid szerint bár bizonyos üzemek ki vannak tiltva a pályázatokból, nincs ilyen konfliktus – a kormány számára ugyanolyan fontosak a különböző méretű üzemek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a források kiosztásánál ügyelni kell arra, hogy az arányosan történjen. „Az európai agrármodell a kis- és közepes családi gazdaságokra épül, ehhez mi is ragaszkodunk” – emlékeztettt a helyettes államtitkár.
Harsány Zsolt szerint az elmúlt időszakban a nagy gazdaságok vették igénybe a támogatások nagy részét – elsősorban telepek fejlesztésére – és jól használták azokat fel. Épp ezért úgy véli, hogy továbbra is kellene adni nekik erre lehetőséget. Horváth Gábor azt nem tartja igazságosnak, hogy a többet termelő nagy gazdaságok kevesebb forráshoz juthatnak.
Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint Magyarországon szinte mindenki növénytermesztéssel szeretne foglalkozni. A gazdálkodók rendszeresen azt mondják neki, hogy „ha hülyék lennének, akkor tartanának állatot”.
A beszélgetés utolsó körkérdésre arra vonatkozott, hogy kik lehetnek támogatás szempontjából az uniós ciklus nagy nyertesei, illetve vesztesei. „Mindenki nyertes, aki átfér a csövön” – foglalta össze meglátásait Harsányi Zsolt. Gyuricza Csaba szerint a cél olyan projektek támogatása, amik versenyképesek és hosszú távon fenntarthatóak. Győrffy Balázs szerint is olyan támogatási rendszert kell működtetni, ami lehetőséget teremt, hogy versenyképes ágazataink legyenek. Horváth Gábor kevésbé pozitívan közelített meg a kérdést, úgy látja, hogy „a limitméreten felüli gazdaságok biztosan veszteségesen jönnek ki, de a vidéki népesség lesz az egész vesztese”.
Jakab István elmondta: a fő cél, hogy minél hamarabb fel legyenek használva a források. Hozzátette, hogy hatalmas verseny elé nézünk az elkövetkező időszakban, főleg ha megkötésre kerül az USA-EU szabadkereskedelmi megállapodás. Mezei Dávid szerint a legfontosabb cél az, hogy akiknél szükség van a támogatásra, azok jussanak hozzá. Ő is úgy látja, hogy kemény versenyre kell felkészülni. „A kormány célja az, hogy minél többen tudjanak részt venni a versenyben – és nem csak a nagy üzemek” – zárta gondolatmenetét.
