Komárom-Esztergom megyében nőtt leginkább a felszámolások száma
Elemzők a folyamatos növekedést elsősorban azzal magyarázzák, hogy tovább romlott a vállalkozások pénzügyi helyzete, s a működéshez szükséges forrásokat elsősorban hitelből fedező cégek a kölcsönök apadása miatt kénytelenek voltak felélni tartalékaikat. A hitelezők pedig türelmetlenebbé váltak adósaikkal szemben, korábban kérik a felszámolás megindítását.
Az adósok egy része végelszámolással próbálja megoldani a pénzügyi gondokat, ám közülük sokan csak időt akarnak nyerni, vagy kijátszani partnerüket. A hitelezők viszont egyre szigorúbb határidőket szabnak, s ha ez nem teljesül, elindítják a felszámolást. Ezzel magyarázható, hogy újabban a végelszámolások több mint a fele felszámolásba fordul. Iklódi András, a portál főszerkesztője szerint ezek a tapasztalatok nagyobb óvatosságra intik az üzleti élet szereplőit. "A partnerek kiválasztásánál, szerződéskötésnél, megrendelésnél az eddigieknél is körültekintőbben kell eljárnunk, ha el akarjuk kerülni a veszteséget" - vélekedett a közleményben.
Az elmúlt egy évi felszámolások területi megoszlásáról készült elemzés meglehetősen szélsőséges képet mutat. A 11 nagyvárosra esik a felszámolások mintegy 60 százaléka, ám a megyénkénti adatok is nagy szóródást tükröznek. Legnagyobb mértékben Komárom-Esztergom megyében nőtt a felszámolások száma, itt egyetlen év alatt 931 céget szüntettek meg ily módon, 77 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyében egyaránt 33 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adathoz képest a felszámolt cégek száma, míg Győr-Moson-Sopron megyében 22 százalékkal, Veszprém és Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyformán 19 százalékkal több céget számoltak fel.
Kedvező, hogy a megyék fele "mínuszban áll", azaz területükön kevesebb cégfelszámolásra került sor, mint egy évvel ezelőtt. Heves megyében 457 felszámolási végzés született (22 százalékkal kevesebb), Bács-Kiskunban és Csongrádban pedig egyaránt 13 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez képest a felszámolt cégek száma. Fejér megyében 9 százalékkal, Vas megyében 8 százalékkal, Pest megyében pedig 7 százalékkal lassult a felszámolás üteme. Ez utóbbi különös súllyal esik latba, mert közigazgatási területén több mint 80 ezer társaság működik.
A 18.505 felszámolásból a statisztikában kiemelt 11 városra 10.085 eljárás jutott. Miután ezeken a területeken egy év alatt 13 százalékos volt a felszámolt cégek számának emelkedése, ez az adat döntően befolyásolta az országos képet is. Budapesten egy év alatt 7.265 céget számoltak fel, 18 százalékkal többet, mint egy évvel előtte. A városok közül ennél nagyobb arány (45 százalék) Tatabányán volt tapasztalható, igaz, itt így is csak 396 céget szüntettek meg. Zalaegerszegen az egy évvel korábbival szemben 32 százalékkal, Győrben pedig 29 százalékkal nőtt a felszámolt cégek száma. Ugyanakkor Székesfehérváron 26 százalékkal, Kecskeméten 20 százalékkal, Miskolcon 12 százalékkal, Pécsen 11 százalékkal, Szegeden pedig 9 százalékkal kevesebb céget számoltak fel, mint egy évvel korábban.
Korábban döntően a hitelezők által kezdeményezett felszámolás volt a jellemző, újabban azonban már a bíróságok által indított kényszerfelszámolás dominál – összegezte a tapasztalatokat Somogyi Ferenc, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke a közleményben. Somogyi Ferenc rámutatott: a bíróság által elektronikus úton kijelölt felszámolónak a törvényi előírás szerint két éven belül be kell fejezni az eljárást, ez a határidő azonban nem mindig tartható, a bonyolultabb esetekben akár nyolc-tíz évig is elhúzódhat.
A felszámolás költségeit ugyan az adósnak kell fizetnie, ám gyakran előfordul, hogy nincs rá fedezete. Jellemzően ugyanis olyan cégek kerülnek felszámolásra, amelyek a vagyonukat már felélték, vagy más, működő gazdaságba "átvezették", ezért a hitelezőnek kevés esélye van jogos követelése megszerzésére. A felszámolók tapasztalatai szerint jó, ha az igény összegének 1-2 százaléka megtérül, és ritka, szerencsés eset, ha a hitelező 10 százalékhoz hozzájuthat. Az esetek többségében eltűnnek az iratok, és az ügyvezető is köddé válik. A felszámolással jogutód nélkül megszűnik a cég, semmi sem marad utána. A félrevezetett, becsapott hitelező pedig végérvényesen elveszti a pénzét. "Kifizetődőbb, célravezetőbb előrelátóan tájékozódni a partnercégek előéletéről" – fűzte hozzá Iklódi András. (MTI)
