Komoly kérdőjelek a görög adósságátrendezés kapcsán
A kollektív fellépési záradék (collective action clause) - amelyet a görög kormány az adósságátrendezésről szóló brüsszeli egyezség megszületése után egyes államkötvény-sorozatokra visszamenőleges hatállyal kilátásba helyezett - azt jelenti, hogy a szuverén görög adósságot tartó magánbefektetők meghatározott hányada megállapodásra juthat a kötvénykibocsátóval - vagyis a görög kormánnyal - a hitelfeltételek módosításáról, és e döntés a befektetők mindegyikére kötelező.
A Commerzbank közgazdászai befektetőknek összeállított keddi elemzésükben ugyanakkor kiemelték, hogy még a kollektív fellépési záradék aktiválhatóságához is el kell érni egy bizonyos arányú minimális beleegyezést a görög kötvényeket tartó befektetői körben. Jóllehet ezt az alsó határt "nagyon alacsony" szinten határozták meg, de a Commerzbank elemzői szerint így is megvan annak a kockázata - még ha csekély is -, hogy az adósságátrendezés végül kudarcba fullad, és Görögország törlesztésképtelenné válik. A ház szakértői szerint mindazonáltal a legvalószínűbb forgatókönyv egyelőre az, hogy a kollektív fellépési záradékot Görögország életbe lépteti, és ez rövid távon megoldja a törlesztési problémákat.
A Commerzbank elemzőinek megítélése szerint azonban illegális a kollektív fellépési záradék visszamenőleges hatályú csatolása a hitelszerződésekhez, és éppen ezért valószínűtlen, hogy a záradék érvényesítése "hosszabb távon vonzóbbá tenné az euróövezetet" a nemzetközi befektetők számára. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi tanácsadó csoport, a Capital Economics közgazdászai keddi elemzésükben felidézik, hogy bár a görög kormány 90 százalékos magánbefektetői részvételt remél az adósságcsere-programban, Athén ugyanakkor jelezte, hogy a második EU/IMF-segélycsomag hozzáférhetővé válásához elég lenne 75 százalékos önkéntes befektetői részvétel is.
A Capital Economics londoni elemzőinek számításai szerint azonban ha a magánbefektetői részvétel a hivatalosan remélt 90 százalék helyett csak 75 százalék lenne, az hozzávetőleg 16 milliárd euróval kevesebb kötvényadósság-hányad leírását jelentené. A ház szerint ebben az esetben valószínűtlennek tűnne, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államadósság-ráta további takarékossági intézkedések vagy EU/IMF-segítség nélkül 120,5 százalékra süllyedne 2020-ig, ahogy az a segélyprogram államháztartási céljaiban szerepel. A Capital Economics londoni szakértői szerint kétséges, hogy a nagy euróövezeti tagállamok kormányai belemennének a görög segélycsomag növelésébe, és az is valószínűtlen, hogy Görögország hajlandó lenne-e újabb szigorító intézkedésekre.
A cég elemzői mindezek alapján azt valószínűsítik, hogy ha a görög adósságátrendezési programhoz csatlakozó magánbefektetők részvételi aránya elmarad a 90 százaléktól, de meghaladja a kollektív fellépési záradék érvényesítéséhez szükséges 66 százalékos alsó határt, akkor a görög kormány a záradék aktiválásával az összes befektetőt rákényszeríti a részvételre. Ez a Capital Economics londoni közgazdászai szerint ugyanakkor valószínűleg annak kimondására késztetné a tőzsdén kívüli származékos befektetési termékek és swap-tranzakciók forgalmazását szabályozó globális testületet - International Swaps and Derivatives Association (ISDA) -, hogy Görögországban "hitelesemény" történt, és ennek nyomán a portfólióikban görög államkötvényeket tartó intézményi magánbefektetők jogosulttá válnak a görög törlesztési kockázat ellen kötött piaci biztosítási csereügyleteik (credit default swaps, CDS) érvényesítésére.
A londoni székhelyű ISDA - amelynek egyes területi bizottságai a piaci szereplők által irányadónak elfogadott határozatokkal döntenek a befektetők által beterjesztett kérdésekben - a múlt héten még azt deklarálta, hogy "egyelőre" nem történt olyan szuverén adósságátstrukturálási "esemény" Görögországban, amely az elfogadott definíciók alapján aktiválná a görög államadósság magánbefektetői által kötött CDS-tranzakciókat, vagyis a görög államkötvények befektetői még nem érvényesíthetik követelésüket a CDS-kontraktusok alapján nekik törlesztéskockázati fedezetet nyújtó piaci szereplőkkel szemben.
Az egyik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard and Poor's a múlt hét elején mindazonáltal már szelektív nem törlesztővé nyilvánította Görögországot, éppen a görög kormány által visszamenőleges hatállyal érvényesíteni tervezett kollektív fellépési záradékra hivatkozva. Az S and P Londonban közölte, hogy e görög kormányintézkedés nyomán a Görögországra érvényben tartott hosszú és rövid futamú szuverén adósbesorolásait az addigi "CC", illetve "C" szintről "SD"-re - selective default, vagyis a kollektív fellépési záradék által érintett kötvényadósság-hányad esetében nem törlesztő kategóriába - süllyesztette. (MTI)
