Közgazdasági Nobel-emlékdíj 2012: Alvin Roth és Lloyd Shapley
Kóczy Á. László, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóintézet játékelméleti kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek elmondta: a két kutató a piacszervezés, illetve a párosításelmélet alapjainak megteremtéséért kapta az elismerést. Az MTA tudományos főmunkatársa elmondta: a magyarországi középiskolai és egyetemi felvételi rendszer is olyan algoritmusok mentén működik jól, amelyeket Shapley elméletben, majd Roth a gyakorlatban dolgozott ki. A két kutató teljesen új tudományterületet alakított ki, és a díj mostani megítélésben közrejátszhatott az a szempont, hogy éppen 50 évvel ezelőtt publikálta Lloyd Shapley és David Gale tudományos jelentőségű munkáját az azóta Gale-Shapley-algoritmusnak elnevezett eljárásról.
"Ez akkor talán nem robbant akkora bombaként, de most már látjuk, hogy mekkora jelentősége volt" - tette hozzá. Úgy fogalmazott: tudományos eredményeik fokozatosan ívódtak be mindennapi életünkbe, és ideje volt, hogy a Nobel-bizottság is elismerje ezt a munkásságot. Kóczy Á. László szerint tudományos eredményeik nagyon fontos szerepet játszanak a Nyugat-Európában elterjedt vesecsere program működésében. Kifejtette: ha valakinek élő donortól van felajánlása, de nem kompatibilis a felajánlott szervvel, akkor elképzelhető, hogy más donortól kap vesét, amiért a felajánlkozó hozzátartozója is másnak adja szervét. Ilyenkor fontos, hogy mi az optimális párosítás, és az ehhez vezető eljárást is az általuk kidolgozott algoritmusok biztosítják - tette hozzá.
Kőhegyi Gergely, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének (Eltecon) oktatója az MTI-nek úgy fogalmazott: a matematika és a közgazdaságtudomány más ágaihoz képest viszonylag fiatal területnek tekinthető a két tudós által kutatott terület. Még mindig kidolgozás alatt vannak azok a módszerek, amelyekkel az érintett piacokon társadalmilag optimális eloszlási állapotokat lehet megvalósítani. Elmondta, a piacszervezés alapvetően nem azzal foglalkozik, hogy adott kezdeti feltételek mellett a rendszer miként visz önműködően hatékony állapotba. Itt előre tudják, hogy mi az a társadalmilag hatékony állapot, amit szeretnének elérni, és ehhez keresnek mechanizmust - tette hozzá.
Kőhegyi Gergely elmondta: a modern közgazdaságtan nem csak hagyományos értelemben vett piacok működésével foglalkozik. Vannak olyan piacok, amelyek bizonyos okokból "valójában nem is piacok", ilyen például a transzplantációra váró szervek piaca, ahol a törvény tiltja a kereskedelmet. Az ilyen piacokon nem egyszerű - még matematikai szempontból sem - annak a feladatnak a megoldása, hogy optimális párosítás jöjjön létre - tette hozzá. Az oktató szerint Shepley már a hatvanas években foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, de akkor az elméleti eredmények empirikus tesztelése nem jöhetett szóba.
Most vált igazán aktuális kérdéssé a terület, hiszen most van meg az a számítógépes infrastruktúra, amivel kezelni lehet ilyen nagy számhalmazokat. A svéd jegybank a díjazottakat méltató közleményében kiemelte: a professzorok az egyik legközpontibb közgazdasági kérdést kutatták, hogy miként lehet a lehető legjobban párosítani társadalmi szereplőket, így például tanulókat iskolákkal, vagy szervdonorokat szervátültetésre váró betegekkel. Itt az a kérdés, hogyan lehet ezt a leghatékonyabb módon végrehajtani, illetve az egyes eljárások mely társadalmi csoportokat részesítik előnyben - írta a Riksbank. (MTI)
