Közlekedési miniszterek tanácskoznak Budapesten és Gödöllőn - HÁTTÉR
Az informális tanácsülésen az Európai Unió tagállamainak közlekedésért felelős miniszterei mellett Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke, közlekedési biztos, Brian Simpson, az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának elnöke és Laurens Jan Brinkhorst európai koordinátor is részt vesznek. A tanácsülésen elnöklő Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára korábban úgy nyilatkozott, hogy a kétnapos informális tanácsülésen igyekeznek tagállami konszenzusos álláspontot kialakítani a transzeurópai közlekedési hálózat átalakításáról, amely iránymutatásként szolgálhat az Európai Bizottságnak.
A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) az Európai Unió közös érdekű közlekedési hálózata, a teljes hossza az Európai Unió 27 tagállamában vasúton mintegy 90 ezer, közúton közel 100 ezer kilométer. A magyarországi elemek összes hossza e két közlekedési módra hozzávetőleg 5.000 kilométer. Az Európai Bizottság a teljes hálózaton belül 30 kiemelt projektet jelölt ki, amelyek közül több Magyarországon is áthalad: a dunai vízi közlekedési út, az M5-M43 autópálya és két vasúti folyosó: a Hegyeshalom-Budapest-Lőkösháza, és a Hódos-Boba-Székesfehérvár-Budapest-Záhony. A 2007-2013 közötti időszakban a TEN-T hálózaton szükséges beruházásokból a TEN-T költségvetés pályázati rendszerben mintegy 8 milliárd euró összeget fedez.
A szűkebb kör számára fenntartott kohéziós és strukturális EU támogatások 43 milliárd euróval járulnak hozzá a közlekedési hálózat fejlesztéséhez. A tagállamok saját költségvetésükből 196 milliárd eurót fordítanak ilyen beruházásokra. Az Európai Beruházási Bank (EIB) 65 milliárd eurós támogatást nyújt kölcsönök és pénzügyi eszközök révén. A TEN-T beruházási igényeket azonban még e források összessége - mintegy 300 milliárd euró - sem fedezi teljes mértékben. Az Európai Bizottság hivatalosan 2009-ben indította el a TEN-T felülvizsgálat előkészítését az alapelvekről szóló Zöld Könyv közzétételével. A dokumentumról a Közlekedési Tanács 2009 júniusában következtetéseket fogadott el.
Az Európai Bizottság ezt követően hat szakértői csoportot hozott létre a TEN-T felülvizsgálat különböző szempontjainak vizsgálatára. Majd jelentéseik alapján egy részletes háttéranyagra épülő munkadokumentumot készített, amelyről 2010 szeptemberéig tartó nyilvános konzultációt kezdeményezett. A bizottság a jelenlegi hálózat és finanszírozásának gyökeres átalakítását tervezi. A változtatási szándék legfőbb oka, hogy a jelenlegi TEN-T hálózat és kiemelt projektjei kiépítése - elsősorban a korlátozott pénzügyi források miatt - lassan halad. A várhatóan 2011 nyarán megjelenő új TEN-T jogszabály tervezetében a bizottság legfontosabb újításként egy kétrétegű hálózatot hozna létre a jelenlegi rendszer helyett. Ennek elemei az átfogó hálózat, és a szűkebb, csak a közösségi szempontból legfontosabb elemeket tartalmazó úgynevezett törzshálózat. (MTI)
