Külföldi sajtó Magyarországról - Die Welt, Newsweek
A lap online kiadásában A magyar baloldal lassú halála címmel megjelent írás szerzője, Boris Kálnoky kiemelte, hogy Mesterházy Attila lemondása után a párt válsága "minden eddiginél mélyebb", és "úgy tűnik, hogy a jövő Orbán Viktor konzervatív kormányáé". Kifejtette: bárki kerül is az MSZP élére, "a feladat alig megoldható", mert a pártnak "óriási hitelességi gondja" van, és nem tudja megmondani, hogy "mennyiben baloldali".
A Jobbik a szocialistákat megelőzve előlépett a második helyre, "főként azért, mert a jobboldali erők a szocialistáktól eltérően valóban baloldali politikát képviselnek" - tette hozzá. Mesterházy rosszul mérte fel a helyzetet, "azt gondolta, hogy a Jobbik és a kormánypárt, a Fidesz azért sikeres, mert nemzeti jelszavakat hangoztat". Ezért az MSZP elnöke is ebbe az irányba indult el, de a polgárok nem feltétlenül a jelszavak miatt szavaznak a jobboldali pártokra, hanem azért, mert megígérik a külföldi nagyvállalatok szabadságának korlátozását és "a kisemberek terheinek csökkentését" - írta Kálnoky, megjegyezve: "Magyarországon valójában minden fordítva működik, a baloldal jobboldali liberális, a jobboldal pedig nemzeti baloldali" politikát követ.
Az MSZP gyengesége teret nyit más baloldali és liberális csoportoknak, a Bajnai Gordon vezette "liberálisoknak" és Gyurcsány Ferenc pártjának, amelyek az európai parlamenti (EP-) választáson "veszélyesen megközelítették" a szocialistákat. Rajtuk kívül a baloldali térfél szereplője az LMP is, amely "az egyetlen igazán baloldali párt" - fűzte hozzá a Die Welt szerzője, kiemelve, hogy Bajnai egyelőre visszavonul a politikából, Gyurcsány pedig "annyira gyűlölt" személyiség, hogy vele nincs esély a választási győzelemre. A magyar baloldalt a "haldokló MSZP és egy megosztott ellenzék" jellemzi "a konszolidáció kilátása nélkül", ami "ideális" a Fidesz számára - áll az elemzésben, amely szerint "hamarosan a Jobbik is válságba kerülhet", hiszen az EP-választáson meglepetésre gyengült, így aztán "úgy tűnik, hogy a belátható időn belül a konzervatívoké a jövő".
A szomszédos államok érdeklődéssel figyelik, hogy az EU nem reagál Orbán Viktor magyar miniszterelnök államosításaira - írta Adam LeBor Budapesten élő brit író-újságíró az amerikai Newsweek magazin internetes kiadásában az EU keleti bővítésének 10. évfordulója alkalmából megjelent, A diktátorok visszatérése című cikkében.
A szerző szerint az EU-nak az olyan tagországokkal szemben, amelyek időközben hibrid rezsimekké, "irányított demokráciákká" váltak, túlságosan kevés eszköze van arra, hogy betartassa a demokrácia és a jogállamiság kritériumait. Rámutatott, hogy a kötelezettségszegési eljárások túlságosan lassúak, a lisszaboni szerződés 7. cikke - az uniós értékeket megsértő tagállam felfüggesztése - pedig olyan, mint egy "nukleáris bomba"; annyira szélsőséges eszköz, hogy még sohasem vetették be.
"Ugyanakkor vannak arra utaló jelek, hogy Brüsszel elveszíti türelmét és egy keményebb irányvonalra vált" - írta LeBor, egyebek között kitérve arra, hogy az Európai Parlament megszavazta az uniós források befagyasztásának lehetőségével is számoló "koppenhágai mechanizmus" létrehozását, amely biztosítani fogja, hogy a tagállamok betartsák a koppenhágai kritériumokat, és nemzeti törvényalkotásukban ne sértsék meg az uniós szerződést. A határozat egyúttal felhívott a 7. cikk olyan revíziójára is, amely a büntetőintézkedések szélesebb skáláját foglalná magába és lehetővé tenné az Európai Parlament számára, hogy az Európai Bizottságéval egyenértékű eljárásokat indítson. A szerző szerint "egy ilyen húzás jelentős lépés lenne egy szövetségi európai szuperállam megteremtése felé". (MTI)
