Külföldi sajtó Magyarországról - a kamatcsökkentésről
A FAZ A törékeny forint című írásában kifejtette: a forint az idén eddig az erősen felértékelődő devizák közé tartozott, aminek "egy magyarázata" a magas kamatszint lehet. Ugyanakkor az MNB augusztusban "meglepetésszerűen", 2010 óta először csökkentette az alapkamatot, kedden pedig újabb csökkentést hajtott végre, holott az infláció kétszeresen meghaladja az MNB inflációs célját. Mindez "árnyékot vet a jegybank egyébként is sérült függetlenségére" - jegyezte meg a szerző, Hanno Mussler. Hozzátette: a két kamatcsökkentés annak a következménye, hogy a monetáris tanács négy új tagja leszavazta a három régi tagot. Az új tagok így "szívességet tettek" a kormánynak - állapította meg. Kifejtette: "miközben az euróövezet igyekszik visszaszerezni az elvesztett (piaci) bizalmat, Magyarországon úgy tűnik, teljesen hiányzik az a tudat, hogy a független intézmények fontosak". Megjegyezte: "az euró befejezte a lefelé tartó trendet, legalábbis a dollárral szemben ", a forint "felfelé ívelő trendje viszont hamarosan véget érhet".
A Handelsblatt a Magyarország-mellékletében a makroadatokat bemutató, Tartós válság című összeállításában kifejtette: "Magyarország évek óta nem lábal ki a válságból. A gazdaság alig növekedik, az államnak pedig a nagy adósság miatt alig van mozgástere a folyamatok alakításához. A mizéria nagy valószínűség szerint hosszabb ideig megmarad." A melléklet leghosszabb írásában, a Fordulatra várva című cikkben a szerző, Stefan Menzel kifejtette: "a magyar lakosság megfizeti az utóbbi tíz év elhibázott gazdaságpolitikájának az árát. A GDP-arányosan 8-9 százalékos éves államháztartási deficitek még a szocialista kormányok számláját terhelik. A 10 millió lakosú kis ország jóval a lehetőségein felül élt és különösen súlyosan eladósodott a külföld felé."
Hozzátette: a két évvel az Európában egyedülálló módon kétharmados parlamenti többséggel rendelkező új kormány hivatalba lépése után felmerül a kérdés, hogy vajon javult-e a helyzet. A kormány "természetesen jelentős javulásról beszél", a külföldi befektetők körében viszont "egészen más" vélemények is vannak. A kormány "az +unortodox intézkedések+ és az esetenként teljesen felfoghatatlan döntések révén eljátszotta a bizalom jelentős részét és elriasztott külföldi finanszírozókat" - írta a Handelsbatt tudósítója.
Az Orbán mindenben részt akar venni című írás alcímében a szerző, Stefan Menzel kiemelte: "a kormány átvesz vállalkozásokat és visszavon privatizációkat". Kifejtette: Orbán Viktor "megkérdőjelezhetetlenül uralkodik a magyar politika felett", de ezzel "nem elégedik meg: a gazdaságban is hangadó akar lenni". Hozzátette: a miniszterelnök "ötven felé jár, fiatalként és diákként a meghatározó éveit a szocializmusban töltötte el", és "talán ez az oka annak, hogy a gazdaságpolitikában ismét erősen az államra helyezi a hangsúlyt".
Kifejtette: Orbán a kormányzati politika hivatalos céljaként jelölte meg, hogy "valamennyi fontos közszolgáltatót céget ismét magyar kézbe vesznek". A kormányzati szervek ezt a programot "nem éppen finnyás" módon hajtják végre, a miniszterelnöknek pedig "nincs sok aggálya az érdekei érvényesítése során".
A választási feliratkozásról szóló törvénymódosításról közölt cikket a Der Standard című bécsi lap, amelyben Gregor Mayer, a liberális osztrák napilap budapesti tudósítója beszámolt arról, hogy a parlament kedden megkezdte a választási eljárásról szóló törvény módosításának vitáját. A regisztráció "szükségesnek nem tűnik, miután Ausztriához hasonlóan 1990 óta Magyarországon is zökkenőmentesen működik a választói névjegyzék" - vélekedett a cikkíró. A lap ismertette, hogy bírálói szerint a regisztráció erőteljes beavatkozást jelent az általános választójogba, s hogy nézetük szerint elsősorban a képzetlen és rossz szociális helyzetű rétegeknek a választástól való távol tartását szolgálná. (MTI)
