Külföldi sajtó Magyarországról, Orbán Viktorról
Orbán Viktor De Gaulle szerepében címmel jelent meg a magyar miniszterelnököt és politikáját értékelő cikk a Le Monde című, mértékadó francia liberális napilap szombat délutáni számában. A "Charles de Gaulle tábornokhoz hasonlóan a magyar miniszterelnök a múlttal való szakítást testesíti meg és az erős állam visszatérését hirdeti. A kommunista rezsim ellenzékének történelmi személyisége most a kapitalizmus félresiklásait támadja" alcímet viselő írás a szombat délután megjelent, de vasárnapi-hétfői keltezésű lapszámban található, s az apropóját az adta, hogy közeledik a Fidesz választási győzelmének (április 25.) harmadik évfordulója.
A szerző, Yves-Michel Riols úgy vélte, hogy Orbán Viktor már a választási győzelem estéjén elmondott beszédében felvázolta a kormányának magatartását azóta is meghatározó témákat: egyszer s mindenkorra leszámolni a kommunista örökséggel, szkeptikus viszonyulás a világméretű kapitalizmus bizonyos formájához és ádáz ragaszkodás a nemzeti függetlenséghez. "Megannyi alkotóelem, amelyek bizonyos gaullista felhangot kölcsönöznek Orbán Viktor fellépésének, nem is beszélve a két politikus életpályájában tapasztalt hasonlóságról" - írta a szerző, utalva a megszállókkal szembeni ellenállásra, politikai újraépítkezésre, illetve a hatalomba való diadalmas visszatérésre. A hatalom élére visszakerült Orbán Viktor rögzítette módszerét és prioritását.
Módszere: sürgősen cselekedni, hogy megmentse az országot az összeomlástól és helyreállítsa az államnak "a posztkommunista baloldal hozzá nem értése és szégyentelen kliensrendszere" által aláásott hitelességét. A legfontosabb feladat: elkerülni az újabb megszorító intézkedéseket egy lerongyolódott országban, nehogy görög sorsra jusson - írta Riols. A gazdaságban baloldali, a kultúrában jobboldali politikát követő Orbán Viktor valódi hitvallása a szuverenizmus, amivel tükrözi a posztkommunista Magyarország fejlődését.
Az ország kilépett a liberalizmus húsz évig engedelmes tanulójának szerepéből, és ezentúl gőgösebben vállalja függetlenségét. Orbán Viktor számára ez újabb dilemmát jelent: hogyan adjon hangot ennek az önmagában legitim törekvésnek egy olyan ország esetében, amelynek gazdasága az egyik legnyitottabb Európában? Magyarország ismét egy új modell kikísérletezésének helyszíne lehet - mutatott rá a Le Monde-ban Riols.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2013. évi konjunktúrajelentéséről közölt beszámolót a szombati számában, a német, osztrák és svájci közszolgálati műsorszolgáltató társaságok által közösen működtetett 3sat kulturális televízió pedig a Kulturzeit című műsorában egy Magyarországgal foglalkozó korábbi beszámoló magyarországi visszhangjával foglalkozott. A FAZ Magyarország kiszámíthatatlanságát bírálják a befektetők címmel számolt be a DUIHK felméréséről. A szerző, Michaela Seiser kiemelte: a befektetők "vegyes érzésekkel tekintenek Magyarországra", és elbizonytalanítja őket a jogszabályi és adózási keretfeltételek gyakori változása.
A hiányos kiszámíthatóság a tervezés biztonságának hiányához vezet, amennyiben pedig ez a bizonytalanság túl nagy, a vállalkozások elhalasztják, feladják, vagy más országban valósítják meg beruházási terveiket - fejtette ki a szerző. Hozzátette: a DUIHK-t nyugtalanítja, hogy a kiszámíthatóság hiánya valamennyi gazdasági ágazatban érezhető, és "sovány vigasz" számára, hogy a régió legtöbb országában hasonlóan rossz a helyzet. A 3sat televízió kulturális magazinműsora Kulturzeit a pellengéren címmel közölt beszámolót a műsor egy március végi adásában sugárzott anyag magyarországi fogadtatásáról.
A "sanyargatott kulturális színtérről" szóló összeállítást a HírTV "utálattal kommentálta" - emelték ki. Hozzátették: nem számítottak arra, hogy "a kormány tapssal fogadja" a beszámolót, "de a dühödt reagálások megdöbbentőek voltak". Gulyás Gergely fideszes parlamenti képviselőnek a műsorról a HírTV-ben tett kijelentéseivel kapcsolatban úgy vélték: a politikus megszólalása azt a felfogást tükrözi, amelyet a kormány a médiumok szabadságáról kialakított. E felfogás lényege az, hogy "a kellemetlen kritikát meg kell akadályozni" - fejtették ki a német-osztrák-svájci közszolgálati televízióban, hozzátéve, "szinte bóknak" tekinthető, hogy sikerült felkelteni "Magyarország despotikus kultúrpolitikusainak" figyelmét.
