Külföldi sajtó a Barroso-Orbán beszélgetésről
José Manuel Barroso nem kérte ugyan kifejezetten a magyar alaptörvény módosításáról tervezett parlamenti szavazás elhalasztását, amikor felhívta Orbán Viktor miniszterelnököt, az Európai Bizottság elnökének munkatársai szerint ugyanakkor a hívás időzítése nem volt véletlen - írta szombaton a Financial Times. A londoni gazdasági napilap brüsszeli tudósítója, Peter Spiegel a cikkben felidézi, hogy először Thorborn Jagland, az Európa Tanács vezetője "szólaltatta meg a vészjelzőt", amikor nyilatkozatban kérte Orbán Viktort a szavazás elhalasztására, hogy a testület áttekinthesse az intézkedéseket.
A Financial Times szerint azonban Barroso - személyes levéllel kísért - ellenvetéseinek komolyabb következményei lehetnek, mivel Brüsszel ellenőrzi a fejlesztésekre fordítható juttatásokat, és végső soron uniós szavazati jogaitól is megfoszthatja Magyarországot.
A The Guardian című vezető baloldali brit napilap brüsszeli tudósítója, Ian Traynor írása szerint Brüsszelben olyan felhívások is elhangzottak, hogy az ügyet vessék fel Orbán Viktornak a következő EU-csúcson. A lap idézi Hannes Swobodát, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetőjét, aki szerint nem felel meg az EU értékeinek, ha egy tagállam kormánya arra használja parlamenti többségét, hogy felülbírálja az ország legfőbb bírói fórumának döntését. Orbán Viktort erre minden oldalról figyelmeztették - mondta Swoboda a The Guardian idézete szerint. A lap idézi Guy Verhofstadtot, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetőjét is, aki szerint "úgy tűnik, hogy Orbán semmit sem tanult".
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap azzal a levéllel kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal szombaton, amelyben Dánia, Finnország, Hollandia és Németország külügyminisztere a jelenleginél erősebb mechanizmus létrehozását sürgeti az európai alapértékek védelmében. Az EU-mechanizmus a jogállamiság megsértése ellen című beszámolóban a szerző, Nikolas Busse úgy vélekedett: a José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság (EB) elnökének címzett levél apropóját "a jogállamiságnak az utóbbi időben Magyarországon és Romániában történt sérelmei adták, akkor is, ha ezt kifejezetten nem említik meg" a levélben.
Nikolas Busse felidézte: Guido Westerwelle német külügyminiszter és Michael Link, a német külügyminisztérium államminisztere korábban a FAZ-ban megjelent vendégkommentárokban is sürgették a beavatkozás lehetőségének megteremtését az EU számára a jogállamiság sérelmének esetére. A politikusok ezekben az írásokban arra hivatkoztak, hogy "mindkét esetben" bebizonyosodott, hogy az uniós jog korlátozott lehetőséget biztosít az EB számára, hogy fellépjen egy kormány ellen, amelyről "úgy tűnik, hogy semmibe veszi az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot" - áll a német konzervatív lap beszámolójában. (MTI)
