Külföldi sajtó a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásról
A brüsszeli keltezésű írás ismertette, hogy megérkezett az Európai Bizottsághoz a magyar kormány mintegy százoldalas jogi állásfoglalása. Ennek az iratnak a meggyőző ereje döntő lesz abban a tekintetben, hogy rendeződik-e a Budapest és Brüsszel közötti vita vagy pedig az Európai Bíróság előtt landol - írta a lap.
A vita súlypontja azonban a bizottság kötelezettségszegési eljárásától és világos jogi hatásköreitől már régóta átvándorolt az európai pártpolitika színterére - írta a lap. Értékelése szerint "ott mindkét nagy politikai tábor alaposan kihasználja a magyar témát saját maguk profilírozására". A csütörtöki európai parlamenti szavazás eredményét a szerző így jellemezte: egy, a középtől balra álló többség telitalálatot ért el azzal, hogy keresztülvitték határozati javaslatukat, amely először indít eljárást, amely az emberi és alapjogok súlyos megsértésének kimondásához vezethet. A lap szerint ugyanakkor "alig elképzelhető", hogy az uniós kormányok négyötöde támogasson egy ilyen határozatot. A 27-ből állam- és kormányfőből 17 az Európai Néppárthoz tartozik, amelynek alelnöke Orbán Viktor - jegyezte meg. Az európai kormányok a lap szerint mostantól azonban nem kerülhetik el, hogy legalább egyszer nyilatkozzanak a kényes kérdésben: megsértik-e az alapvető jogokat a Fidesz által egyedül keresztülvitt és kétharmados többséggel legitimált államreformok.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a januárban indított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban az Európai Bizottságnak (EB) tett magyar javaslatokról számolt be szombaton.
A FAZ az Orbán közeledik Brüsszelhez című, a lap címoldalán kezdődő hírösszefoglalójában kiemelte, hogy a budapesti vezetés hajlandó lemondani arról, hogy a kormány képviselői részt vegyenek a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának ülésein. Értesülések szerint - írta a FAZ - a kormány a vitatott kérdések egy részét törvénymódosítással javasolja rendezni, egyes esetekben pedig magyarázatokkal igyekszik eloszlatni az EB kételyeit.
A Tagesspiegel című német liberális lap A Duna menti mentegetőzők címmel a berlini magyar nagykövetségen a romák helyzetéről tartott csütörtöki pódiumbeszélgetésről számolt be. A szerző, Patrick Wildermann írása alcímében kiemelte, hogy Fliegauf Bence Csak a szél című "romadrámájának" a Berlinale filmfesztiválon tartott bemutatója alkalmából "különös vita" volt a nagykövetségen. A szerző megjegyezte, hogy a film készítői közül senki nem volt jelen a "rendkívül kétes" rendezvényen, hozzátéve, hogy ez időpont-egyeztetési problémák miatt alakult így.
A cikkben az is olvasható, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága 18 millió forinttal támogatta a filmet, és készített a romagyilkosságokról egy háttéranyagot, amelyet a bemutatót követő sajtótájékoztatón elhelyeztek az újságíróknak biztosított székeken, az alkotók és a Berlinale "idegen anyagok osztogatását nem kedvelő" szervezőinek "megdöbbenésére". A pódiumbeszélgetésen az újságíró megkérdezte Balog Zoltán államtitkárt, hogy ezt miért tették, Balognak azonban "fogalma sincs az ügyről. Talán probléma, ha tényleg így történt?" - kérdezett vissza az államtitkár a beszámoló szerint.
A háttéranyag a magyar bűnüldöző hatóságoknak a romagyilkosságok ügyében végzett munkáját "magasztalja", Balog Zoltán pedig a pódiumbeszélgetésen "egy kedvelt politikusi stratégiát alkalmaz: offenzív módon rámutatunk a problémákra, aztán pedig dicsőítjük tetterőnket" amely a problémák megoldásához szükséges - írta a Tagesspiegel szerzője.
Megjegyezte: a háttéranyagban és a nagykövetségi vitában egyaránt "elkeserítő" volt a "relativizáló hangnem", amelynek használatával felhívják a figyelmet, hogy más országokban is történtek rasszista indítékból elkövetett erőszakcselekmények. "Ez igaz, és valóban botrány", de az ilyen összehasonlításoknak csak az a célja, hogy eltereljék a figyelmet a magyarországi helyzetről - írta Wildermann.
