Külföldi sajtó a magyar politikáról
A The Economist brit gazdasági hetilap Óvatos meghátrálás című cikkében arról írt, hogy noha "véget ért a magyar kormánynak az EU és az IMF elleni háborúja, a béke még nem érkezett el". Budapest az Európai Bizottság (EB) fellépésére adott válaszával kompromisszumkész magatartást tanúsított. A lap úgy becsülte, hogy április elején megkezdődhetnek a tárgyalások Brüsszellel és az IMF-fel. A lap - több Magyarországot ért kritikát felsorolva - az EB kohéziós támogatásokat befagyasztó javaslatával kapcsolatban megjegyezte, hogy "józanabb gondolkodású tisztviselők felteszik a kérdést, miért ilyen szelektív az EU felháborodása. Van benne valami" - majd felidézte a szerző, hogy Románia és Bulgária korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos "vétségei" nem vontak hasonló döntést maguk után.
A Handelsblattban Orbán Viktor befektetőkeresőben címmel jelent meg beszámoló a Német Gazdasági Klubban tartott csütörtöki kormányfői előadásról. A szerző kifejtette: a miniszterelnök számára "rendkívül fontos" volt a "fellépés", hiszen mindig is a német cégek voltak a legnagyobb befektetők az országban, amely jelenleg nehéz helyzetben van. A csütörtöki eseményen Orbán verbális "cirógatásban" részesítette a német vállalkozókat, akik ugyancsak tartózkodtak a bírálatoktól - írta Menzel.
A francia katolikus La Croix szerint a kohéziós források felfüggesztésére vonatkozó brüsszeli indítvány tovább rontotta "a tekintélyelvű félresiklással vádolt" Magyarország imázsát, "az Európai Unió rossz tanulója" szerepet osztották Budapestre. A lap szerint egy névtelenül nyilatkozó európai tisztviselő elismerte: annak ellenére, hogy az újabb figyelmeztetés és a túlzott deficiteljárás két különböző ügy, "minden nyomásgyakorlási módszer elfogadható ahhoz, hogy megálljt parancsoljon a tekintélyelvű félresiklásnak".
Fischer Ádám karmesterrel, a Magyar Állami Operaház volt főzeneigazgatójával a magyar politikai helyzetről készített terjedelmes interjút a La Libre Belgique belga napilap. A művész egyebek között annak az aggodalmának adott hangot, hogy Magyarországon nő az antiszemitizmus, valamint a romákkal és külföldiekkel szembeni intolerancia, a nacionalizmus pedig "ostoba és veszélyes módon" kerül előtérbe. Úgy vélte, a helyzet tartós problémát okozhat az EU számára, ha nem kezeli megfelelően. A lap felidézte az Új Színház vezetésének kinevezése körüli bírálatokat is.
A Der Standard osztrák lapban Magyarország nem szegény áldozat című jegyzetében Thomas Mayer úgy fogalmazott, hogy Budapest a "nemzeti populista kormányok lényegéhez tartozó" módon a legitim kritikára "általános gyanúsítással" válaszol. Nem állja meg a helyét a "közvetlen összehasonlítás" sem az EB fellépése és a 2000-ben az akkori osztrák kormány ellen alkalmazott szankciók között - írta a lap, visszautalva Prőhle Gergelynek az osztrák ZiB2 híradónak adott nyilatkozatára, amelyben az államtitkár-helyettes arra emlékeztetett, amikor Ausztriát "nem helyénvalóan" megbüntették. Az összehasonlítás tévesen azt a benyomást keltheti, hogy Orbán "autokratikus politikája és a demokrácia megsértése" elleni kritikának csupán vétlen áldozata - írta. "A 14 uniós tagállam +diplomáciai intézkedései+ az FPÖ kormányzati részvétele ellen a kormányok akciója volt". "Másrészt inkább jelképes gesztus - azért is, mert az akkor érvényes EU-szerződés nem tartalmazott konkrét intézkedéseket". Az EU azóta "tanult", világos szabályokat hozott az alapvető jogok, költségvetési szabályok megsértése esetére. "Orbán nem az EU szegény áldozata. Csak - ahogy szocialista elődei - rossz politikát folytat" - írta.
A Rzeczpospolita konzervatív lengyel napilap interjút közölt Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral, aki kifejtette: érthetetlennek találja, hogy "újra kitört a nemzetközi hisztéria" Magyarország ügyében. Nem nevezi ezt "összeesküvésnek", hanem "hógolyó-effektusként" jellemzi, melyet ez esetben "egy apró félreértés ... vagy hazugság" végtelen ismétlése okozott. Hangsúlyozta, hogy Magyarországról és az egész térségről régi sztereotípiákat ismétel a világ, melyek "az elfogultsággal vegyülve összességében hamis képet alkotnak". Ezért fontosnak tartja, hogy "a Nyugat végre felfogja Közép-Európa sajátosságait", azaz a kommunizmus máig létező hagyatékának problémáit. (MTI)
