Lassul a magyar gazdaság

Az MTI-hez eljuttatott előrejelzésben kifejtik: az elmúlt hónapokban a nemzetközi előrejelző intézmények jellemzően tovább csökkentették a magyar gazdasági dinamikára vonatkozó prognózisaikat, és kissé romlottak a gazdasági várakozások is. A magyar gazdaság idei lassulásának fő oka nem az export fékeződése, hanem a beruházások 5 százalék körüli visszaesése. Ez utóbbit az EU-támogatások csökkenése és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága magyarázza.

Az ipari termelés 2016 első két hónapjában 3 százalékkal bővült, de az előző hónaphoz képest már negyedik hónapja csökken, az év egészében 5,5 százalék körüli növekedés valószínű. Az építőipari termelés januárban és februárban is 20 százalékkal zuhant az egy évvel korábbihoz képest. A gyenge kezdés mellett aggodalomra ad okot a megkötött szerződések alacsony állománya is, ez február végén 40 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül azonban az épületek építésére vonatkozó 40 százalékkal magasabb, az egyéb építményeké 60 százalékkal alacsonyabb volt.

A GKI szerint az építőipar számára kedvező hírek - az EU-források kifizetésének gyorsítása, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hatása, azaz a lakásépítés bővülése - valósággá válása inkább csak a második félévben várható, így 2016-ban 5 százalék körüli termelés-csökkenés valószínű. Tavalyhoz képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is lassult, de így is dinamikus maradt. Ezt mindenekelőtt a vásárlóerő erőteljes bővülése, a minimális infláció alapozta meg.

Az év során a vasárnapi nyitvatartás újraengedélyezése gyorsítólag, a pénztárgépek NAV-hoz kötése kiváltotta fehéredési hatás kifutása viszont fékezőleg hathat a forgalomra. Az export növekedési ütemének lassulása követte a termelését, az import dinamikája viszont nem csökkent, így meghaladta a kivitelét. Ebben azonban az év során változás várható.

A fogyasztói árak az idei első negyedévben 0,3 százalékkal emelkedtek, ezen belül márciusban 0,2 százalékos csökkenés, februárhoz képest 0,1 százalékos növekedés volt tapasztalható. Éves átlagban idén 0,8 százalék körüli infláció várható. A bruttó átlagkereset az első két hónapban 5,9 százalékkal, a nettó 7,5 százalékkal bővült, a költségvetési szektorban az átlagosnál sokkal gyorsabban. A reálkeresetek 2016-ban várhatóan 5 százalék feletti, a reáljövedelmek 3 százalék feletti ütemben növekednek. Ez élénkítheti a fogyasztást, melynek üteme a tavalyi 2,6 százalék után idén legalább 3 százalék lesz.

Az EKB döntéseinek hatására az MNB márciusban kamatcsökkentési periódusba kezdett, az alapkamat április végén 1,05 százalék volt. A monetáris tanács az alapkamat némi további mérséklését is kilátásba helyezte, a GKI várakozása szerint ez 0,9 százalékos záróértéket jelent.

A magyar kormány március végén 762 milliárdról 1063 milliárd forintra emelte idei pénzforgalmi szemléletű hiányát, feltehetőleg elsősorban az EU-tól érkező támogatások jelentős idei megelőlegezési szükséglete következtében. Ez nem érinti az EU által figyelt úgynevezett eredményszemléletű hiányt, a GDP-arányos államadósság viszont csak minimálisan javulhat.

A 2017-re előirányzott deficit a korábban ígértnél 0,7 százalékponttal magasabb, 2,5 százalékos aránya, az MNB alapítványai körüli botrányok aligha javítják a nemzetközi hitelminősítő szervezetek véleményét, vagyis nem hozzák közelebb Magyarország befektetői kategóriába való átsorolását a GKI szerint.