Lázár: 2013. szeptember 1-jén indul a választási feliratkozás
Jövő augusztusban minden magyar állampolgár, aki szerepel a népesség-nyilvántartásban, kap egy felhívást arra, hogy döntse el, akar-e szavazni vagy sem, ha igen, hogyan akar részt venni a voksolásban - személyesen vagy levélben -, hol akar szavazni - határon belül vagy azon kívül -, majd ezt a dokumentumot visszaküldi - ismertette a menetrendet a fideszes politikus. Ezt követően, 2013. szeptember 1-jétől kezdődik az önkéntes regisztráció, amely a választást megelőző második hétig, azaz nagyjából 2014 márciusának második feléig tart majd. Ez az eljárás a Fidesz szerint növelni fogja a részvételt a szavazáson.
A feliratkozás "első vonalhúzása" november-december körül lesz, ekkor kapnak egy visszajelzést az állampolgárok arról, hogy felírták őket, így szavazhatnak, azoknak pedig felhívják a figyelmüket, akik még nem regisztráltak - részletezte Lázár János, megjegyezve, hogy a feliratkozók névjegyzéke 2017-ig fix, vagyis ez alapján bonyolítják majd például a helyhatósági választást és az időközi voksolásokat is.
Az államtitkár hozzátette azt is, hogy a regisztráció és az annak nyomán létrejövő adathalmaz várhatóan gyengíti majd az állami népesség-nyilvántartást. "Az államnak az automatikus információmonopóliumából jóval visszább kell vonulnia, mert felesleges ennyi adatot nyilvántartania az államnak az emberekről" - mondta, jelezve, hogy ő a Fidesz-frakcióban azt az álláspontot képviseli, amely szerint a feliratkozással párhuzamosan szűkíteni kell azoknak az adatoknak a körét, amelyek az állam nyilván tart az emberekről. Emlékeztetett, több nyugati országban az önkéntes regisztráció sok esetben kiváltja az állami információmonopóliumot, és "totálisan szabadságjog, hogy az állam nyilvántartson rólam bármit, vagy sem". Lázár János megjegyezte, ma Magyarországon "extra mennyiségű és minőségű adat áll rendelkezésre egy állampolgárról, mégpedig nem önkéntesen".
A feliratkozás bevezetésének indokaként a politikus megerősítette: a határon túli új magyar állampolgárok - akik körülbelül félmillióan lehetnek addigra -, a Nyugat-Európában munkát vállaló magyarok - legalább 250-300 ezren - és a leszármazói jogon magyar állampolgárrá váló emberek - akiknek száma jelenleg megbecsülhetetlen - voksolása csak így bonyolítható le. Kifejtette továbbá azt is, a terveik között szerepel, hogy megkönnyítsék a fogyatékkal élők 600 ezres közösségének szavazását. Esetükben szerinte pozitív diszkriminációra van szükség. Összegzése szerint a 2014-es választáson a jelenlegi 8 millió helyett 8,5-9 millió, választójoggal rendelkező állampolgárral lehet számolni. Az új választási eljárási törvény - amely egységesen tartalmazza majd az összes voksolás szabályát - várhatóan jövő hétfő este kerül az Országgyűlés elé, kikérik róla az Alkotmánybíróság véleményét, így decemberben megszülethet az új jogszabály, és 2013. január 1-jén hatályba léphet.
Lázár János beszámolt a kampányt érintő változtatási tervekről is. Eszerint a kampánykiadások nagy részét az állam fogja biztosítani: a tervek alapján minden jelölt a jelenleginél magasabb összegű - akár két-hárommillió forintos - hozzájárulást kap majd, amellyel a választások után tételesen el kell számolnia, és ennek szankcionálása bekerül a büntető törvénykönyvbe (Btk.) is - részletezte a fideszes politikus, hozzátéve, hogy egyéb támogatást csak magánszemélyektől lehet majd elfogadni, de az várhatóan a költségeknek maximum az egyharmadát teheti majd ki. Az elképzelések között szerepel a kampányeszközök korlátozása is - folytatta -, felmerülhetnek például kereskedelmi hirdetési tilalmak, a közmédiában pedig ingyenes felületek biztosíthatók.
A megszűnő ajánlószelvény-gyűjtés helyett a jelöltté válás módjára szóba jöhet az a nemzetközi minta, amely szerint aki már tagja a parlamentnek, annak semmilyen ajánlásra nincs szüksége - ezt azonban ő személy szerint nem támogatja -, aki pedig nem, annak száz aláírást kell összegyűjtenie - ismertette, majd hozzátette, a lényeg az, hogy a jelenlegi ajánlási szabályoknál könnyebben lehessen jelöltté válni. A kauciót mint a jelöltté válás módját - ahogyan Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető - az államtitkár szintén nem támogatja. Lázár János azt is mondta, az ajánlószelvény-gyűjtés kiesése rövidíti a kampányt, hiszen a választás előtt 30 nappal derül ki, kik a jelöltek. A tervek között van az is, hogy az Országos Választási Iroda egy autonóm, a jelenleginél erősebb szerv legyen, az Országos Választási Bizottság megszűnhet. (MTI)
