Le kell-e mondania Görögországak az euróról?

A világ fővárosaiban és legjelentősebb bankjaiban azonban olyan forgatókönyvek is készültek, amelyekben szerepel a "D-day", vagyis az eurót megelőző görög valutának, a drachmának az újbóli bevezetése. E lehetséges fejleménnyel - amelyet Lukasz Papadémosz volt miniszterelnök, a válságkezelő kormány miniszterelnöke "katasztrófának", Nouriel Roubini amerikai közgazdászpróféta viszont "ajánlatosnak" nevezett - már számolnak szakértők, és elkezdődött a számháború sokmilliárd eurós összegekkel.

A Barclay's, a DeKaBank vagy az UBS szerint 150-350 milliárd euró lesz a közvetlen költsége az eurózónából való görög kilépésnek, vagyis a "Grexit"-nek, amelyet a The Economist folyóirat alkotott meg a "Görögország" és a "kilépés" szavak összerakásával. A végösszeg azonban egy olyan több ismeretlenes egyenlet eredménye lesz, amelyben az ismeretlenek értéke függ az eurózónából való kivezetés és a keletkező eurózónabeli lökéshullámok kezelésének módjától. Mindazonáltal az említett összegeknél sokkal többet kell majd végül fizetniük az európai és a görög adófizetőknek.

A Deutsche Bank által június elején készített forgatókönyv szerint nagyon kockázatos időszak következne azután - akár már június végén vagy július elején -, hogy az új kormány vezette Görögország beszüntetné a törlesztő részletek fizetését. A német bank elemzése szerint - amelyhez hozzájutott az AFP - az eurózónából való kilépésnek nincs kockázatmentes forgatókönyve. A kockázatokat feltételezések alapján számolják, e feltételezések pedig a vasárnapi választás eredményének latolgatásán alapulnak.

Egy "gyenge" koalíció esetén - amelyben az Új Demokrácia lenne a vezető erő, a szocialisták pedig a partnerek - a kockázat "mérsékeltnek" tekinthető. Nagyobb a kockázat, ha a radikális baloldali Sziriza alakít kormányt, vagy ha ismét patthelyzet alakul ki, mint a május 6-i választások után.

"Rövid távon az eurózónából való görög kilépés elkerülhető, de ennek kockázata május 6. óta nagyon megnőtt. Az előfeltételek - a potenciális kiváltó események - már adottak" - állapítja meg a Deutsche Bank, tíz pontba szedve "szélsőséges kockázatú" forgatókönyvét. Ennek első pontja az, hogy Görögország nem képes finanszírozni a költségvetési hiányt, vagyis bekövetkezik az államcsőd. Ezután az athéni parlament törvényt alkot az eurózónából való kilépésről, a magántőke állami felügyeletéről - hogy az ne legyen külföldre menekíthető -, a bankbetétek felvételének megakadályozásáról. Egy újabb lépés lenne adóslevelek kibocsátása az állami alkalmazottak fizetése, a nyugdíjak és az államkötvények helyett, mint ahogy ez 2009-ben történt Kaliforniában.

Thomas Mayer, a Deutsche Bank vezető közgazdásza szerint be lehet vezetni egy fajta hibrid valutát, egy "geurónak" elnevezett belföldi adóslevelet, amely lehetővé tenné a görög pénz leértékelését anélkül, hogy az ország kilépne az euróövezetből. Ha azonban az a konszenzusos vélemény alakul ki egy ilyen hibrid valuta körül, miszerint 50 százalékkal le kell értékelni az euróhoz képest, akkor több közgazdász szerint - és köztük van Roubini is - ennél már jobb megoldás volna a drachma újbóli bevezetése. (MTI)