Legyünk egy kicsit elnézőbbek kéretlen leveleinkkel - ma van a spam világnapja

 A „SPAM” elnevezés eredetileg az amerikai Hormel Foods konzerv löncshús és fűszeres sonka termékének a védjegye volt, amely a II. világháborút követő újjáépítési időszakban vált tömeges importcikké Nagy-Britanniában elsősorban a szegényebb rétegek körében olcsósága (és nem finom íze) miatt. Az 1970-es években aztán Monty Python Repülő Cirkuszának egyik ikonikus jelenetében kelt újra életre a Spam löncshús, immár erősen negatív felhanggal: a „spam” kifejezést egy étterem kínálatával kapcsolatban ismételgették, mivel valamennyi étel ilyen íztelen, rossz minőségű „spam”-et, vagyis löncshúst tartalmazott. Az erősen abszurd jelenetben egymás után többször elhangzik a „Spam, Spam, Spam, Spam …. drága Spam! Csodálatos Spam!” felkiáltás.

„Az első kereskedelmi célú spamet – vicces módon – éppen egy amerikai ügyvéd házaspár, Lawrence Canter és Martha Siegel indította útjára 1994. április 12-én úgy, hogy azonos „zöld kártya” hirdetéseket küldtek ki minden (több ezer) hírcsoportnak a Usenet hálózatában, amely akkoriban a világ legnagyobb online konferencia rendszere volt. Az internet közösség azonban nem maradt tétlen, és visszavágott: a hackerek megpróbálták feltörni a házaspár szerverét, a dühös hírcsoport tagok pedig több száz értelmetlen e-maillel bombázták a házaspár levelező szervereit.„ - idézte fel dr. Horváth Katalin ügyvéd.

A Spam azóta is indulatokat generál, vitákat vált ki, azonban kétségtelen, hogy mára a kereskedelem és a marketing fontos, bár sokat vitatott eszközévé vált, amely a kilencvenes évek szabályozatlan internetes világának lezárulásával egy jogilag szabályozott mederbe terelődött.

A spamet a közfelfogásban az elektronikus üzenetküldő rendszerek elleni zaklatással azonosítják, amely során általában nem kívánt, kéretlen üzeneteket küldenek tömegesen. A leggyakoribb formája az e-mail spam, de más média ellen is irányulhat, így például blogok, instant üzenetküldő rendszerek, keresőmotorok, SMS üzenetek, internetes fórumok ellen.

A spam tulajdonképpen átfogó elnevezése a kéretlen kereskedelmi elektronikus anyagoknak és a kéretlen tömeges elektronikus tartalmaknak. A két kategóriában közös, hogy mindegyik rendkívül bosszantó, és törlésük időrabló, jogi szempontból azonban lehet különbség közöttük. Míg a kéretlen elektronikus hirdetés lehet jogszerű bizonyos feltételek betartásával, addig az azonos tartalmú elektronikus üzenetek hozzájárulás nélkül tömegesen történő kiküldése általában jogellenes – hívta fel a figyelmet az e-kereskedelmi ügyvéd. Fontos kiemelni azonban, hogy a spam maga csak a kéretlen tartalom küldésének módjára utal, de semmiképpen nem vonatkozik a benne foglalt tartalomra, annak jogszerű vagy jogszerűtlen voltára. A kéretlenül megküldött levél jogszerűtlen tartalma más jogsértéseket is megvalósíthat mindamellett, hogy küldése az adatvédelmi, elektronikus kereskedelmi szabályokat sértheti.

Azt is mondhatjuk tehát, hogy minden spam kéretlen elektronikus üzenet, de nem minden kéretlen elektronikus üzenet spam – foglalta össze dr. Horváth Katalin.

A spammelés népszerűségét az internetes üzenetküldés azon alapvető tulajdonsága okozta, hogy végtelen számú e-mailcímre egyidejűleg lehet kiküldeni ugyanazt a tartalmat, a küldője pedig anonim tud maradni. A spammelés ezen túlmenően gazdaságilag is életképes, ugyanis az ily módon hirdetőknek nem merülnek fel üzemeltetési költségei a levelezési listák kezelésével kapcsolatban. Vannak olyan érvek is, amelyek szerint az elektronikus direkt marketing jobb, mint az offline, papír alapú verziója, nem szennyezi ugyanis a környezetet. Egyébként a Cisco Systems januári adatai alapján a világ e-mail forgalmának 86%-át teszik ki a spamek, ami 400 milliárd e-mail üzenetet jelent naponta!

A legtöbb országban ma már szigorú szabályok vonatkoznak az elektronikus kereskedelemre, beleértve a kéretlen elektronikus hirdetéseket, elektronikusan küldött marketing anyagokat is.

A kéretlen elektronikus üzenetek, hirdetések küldése nem minden esetben jogsértő, a jogszabályi feltételek betartásával jogszerűen küldhető elektronikus hirdetés is e-mailben, közösségi média fiókba, közösségi média üzenetben vagy akár SMS-ben is:

Előzetes kifejezett hozzájárulást kell szerezni a címzettektől ilyen elektronikus hirdetés küldéséhez (ez a hírlevél feliratkozás például egy checkbox-szal) és a személyes adataik ilyen célú kezeléséhez.

Be kell jelenteni az adatvédelmi hatósághoz a hírlevél küldést mint adatkezelést és az erre a célra kezelt adatok körét

Adatvédelmi szabályzatot kell készíteni, amelyben a hírlevél küldés részletes szabályai is szerepelnek, és azt el is kell fogadtatni a címzettekkel.

Biztosítani kell a hírlevélről való ingyenes, indokolás nélküli, feltételekhez nem kötött leiratkozást.

Meg kell jelölni a tényleges feladó valós nevét a hírlevélben feladóként, például cégnévvel, vagyis a feladó nem maradhat anonim.

Az elektronikus direkt marketing üzenetek küldésénél be kell tartani a reklámjogi, versenyjogi, fogyasztóvédelmi és egyéb adatvédelmi szabályokat is, hívta fel a figyelmet dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi iroda e-kereskedelemmel foglalkozó partner ügyvédje.