Lehangoló képet fest Magyarországról az IMF-jelentés
Az IMF szakértői által összeállított, és a szervezet igazgatótanácsa által véleményezett elemzés szerint további deficitcsökkentő intézkedésekre lesz szükség az idei államháztartási hiánycél teljesítéséhez.
A washingtoni székhelyű szervezet előrejelzése szerint az idén várhatóan stagnál, 2014-ben 1,2 százalékkal nőhet a magyar bruttó hazai termék, míg az államháztartás hiánya mindkét évben a GDP 3 százaléka felett lesz. A szervezet úgynevezett négyes cikkely szerinti éves országjelentésében azt írta, hogy az államháztartási hiány - a jelenleg ismert feltételek mellett - 2013-ban a GDP 3,2 százaléka, 2014-ben annak 3,5 százaléka lesz, többek között a gazdaság gyenge állapota miatt. A szervezet ezen túl komoly aggodalmának adott hangot a költségvetést alátámasztó intézkedések összetétele, illetve alkalmassága miatt. Így az államadósság GDP-hez viszonyított szintje a 2012 év végi 79,0 százalékról 2013 végére 79,9 százalékra, 2014-ben pedig 80,3 százalékra emelkedik.
Az IMF szerint a fogyasztói árak 2013-ban átlagosan 3,2 százalékkal, 2014-ben pedig 3,5 százalékkal emelkednek. A munkanélküliségi ráta idén 0,1 százalékponttal 11,1 százalékra nő, majd jövőre 10,9 százalékra csökken. A washingtoni székhelyű szervezet szerint a külkereskedelmi többlet - egyre lassabb ütemben ugyan, de - tovább nő, a belső kereslet pedig az idén tovább esik, és 2014-ben is csak szerényen emelkedik majd. A bruttó beruházási ráta a 2012. évi 17,1 százalékról 2013-ban 16,5 százalékra, majd 2014-ben 16,3 százalékra csökken.
A szervezet szerint Magyarországon az elmúlt években a mérlegigazítás nehéz folyamata zajlott, ami önkéntelenül is negatív hatással van a növekedésre. Az állam - a visszaesés háztartásokra gyakorolt hatásának tompítását célzó intézkedések révén - ugyanakkor egyre nagyobb mértékben, és egyre gyakrabban és kiszámíthatatlan módon avatkozik bele a gazdaság működésébe, ami egyes állami intézmények gyengítésével párhuzamosan rontja a befektetői környezetet és aláássa a kilábalás lehetőségét. A szervezet szerint a gyenge 2012. év tovagyűrűző hatásai, valamint a gyenge belső kereslet GDP-csökkentő hatását várhatóan kioltja a nettó kivitel növekedése.
2014-től a belső fogyasztás enyhe bővülése hozhat némi növekedést, de Magyarország potenciális növekedési üteme az elkövetkező két évben 0-0,5 százalék között lesz. Megjegyzik: elsősorban a gyenge minőségű gazdaságpolitika, az alacsony munkaerő-piaci aktivitás, valamint a gyenge befektetői klíma lassítja középtávon a növekedést.
Az IMF szakértői szerint az előrejelzés jelentős negatív irányba ható kockázatokat tartalmaz, mint a fogyasztás vártnál nagyobb visszaesése, illetve az üzleti hangulat további romlása, a külső tényezők között pedig az euróövezeti válság újjáéledése, valamint a külföldi befektetők eszközeladása is jelentős finanszírozási nehézségekhez és a forint hirtelen leértékelődéséhez vezethet.
A vártnál kedvezőbben alakulhat a magyar gazdaság helyzete, amennyiben a tartósan fennmaradó tőkebeáramlás a forint erősödéséhez és mérlegjavuláshoz vezethet, ami erősítheti a belső keresletet.
Az államháztartással kapcsolatosan az IMF szakértői megjegyzik, hogy a magyar hatóságok elkötelezettek az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának megszüntetése mellett.
Az IMF szerint a vártnál magasabb hiányt okozhat a kormány túl optimista makrogazdasági előrejelzése, az adóbevételek növekedésére vonatkozó megalapozatlan várakozások, az e-útdíj rendszer bevezetésének késlekedése, a magasabb felsőoktatási kiadások és az EU-s projektekhez kapcsolódó nagyobb önrészkifizetések. Így a költségvetési tartalékok el nem költése esetén is további intézkedések szükségesek a hiánycél tartásához - javasolták a kormánynak az IMF szakértői, akik mindazonáltal erőteljes középtávú kiigazítási program fontossága mellett érveltek.
A javasolt intézkedések között van az állami bürokrácia leépítése, a központi kormányzat által átvállalt feladatok nyomán a helyi önkormányzatok kiadásainak csökkentése, a veszteséges, állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatok átstrukturálása, a szociális támogatások célzottabbá tétele, az ágazati különadók fokozatos kivezetése a társasági adó rendszerének hatékonyabbá tétele mellett, a személyi jövedelemadó rendszerében meglévő, a munkaerő-piaci részvétel ellen ható ösztönzők kiiktatása, továbbá az áfacsalás elleni határozott fellépés.
Az IMF szerint az államadósság GDP-arányos szintje középtávon a jelenlegi, 80 százalékos szint környékén alakulhat, ami - a magánnyugdíj-pénztári eszközök bevonása ellenére - 10 százalékponttal magasabb a válság előtti szintnél. A szervezet szakértői szerint 2015-re a GDP 2 százaléka alá kellene csökkenteni az államháztartási hiányt, ami lehetővé tenné az adósság határozott csökkentését.
A jegybanki politikával kapcsolatosan az IMF szakértői megjegyezték, hogy a javuló külső finanszírozási környezet elősegítette az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris kondícióinak lazítását. A csökkenő infláció azonban nem kellően lehorgonyzott, így körültekintő jegybanki magatartásra vallana egy szünet a kamatcsökkentési ciklusban.
A szakértők hangsúlyozták, hogy a kamatcsökkentés nem helyettesíthet más, a növekedés beindítása érdekében tett lépéseket, "különösen amikor a hitelezés csatornái sérültek". Az ingatag piaci környezetben az alacsony alapkamatszint a forint leértékelődéséhez vezethet és a magas devizaeladósodottság miatt a pénzügyi rendszer stabilitását kockáztatja. (MTI)
