Lezáruló báziskeresés a nemesfémeknél
A nemesfémek piacához időnként nem árt az erős idegzet. Két hete még úgy tűnt, hogy az arany és az ezüst egy új nekifutást vehet a korábbi árfolyamrekordok felé. Egy uncia (31,1 gramm) színarany ára megközelítette az 1.800 dollárt Londonban, ami négy hónapja nem látott magasság volt. Az ezüst pedig 37 dollár felett is zárt, amire pedig nem volt példa tavaly szeptember óta. Aki az új csúcsok reményében már behűtötte a pezsgősüveget, az azonban időnek előtte csalatkozni kényszerült. Még mielőtt a pezsgő az élvezeti hőfokot elérhette volna, egy villámgyorsan végbenő korrekció hűtötte le a kedélyeket, ami a nemes nyersanyagok jegyzését arra a szintre vetette vissza, amelyről az árfolyamok fellendülése néhány hete még a kezdetét vette.
A korrekciót az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnökének kommentárja váltotta ki még február 29-én azzal, hogy a további monetáris lazító intézkedések körüli spekulációknak egy időre legalábbis véget vetett. A dollár azóta folyamatosan erősödik az euróval szemben, és ez az elmúlt kereskedési hét egészére rányomta a bélyegét. Márpedig az erős dollár hagyományosan nem a nemesfémeknek kedvez. A dollár relatív ereje amellett, hogy a jegybanki értékhígítás most némileg lefékeződhet, az amerikai gazdaság szerény magára találásának is az eredménye, miközben Európát a recesszióba való süllyedés fenyegeti. Egyidejűleg a görög államadósság magánhitelezők általi részleges elengedése a hét végéig folyamatos bizonytalanságot szült az eurózónában, ami az uniós deviza gyengeségében mutatkozott meg a dollárral szemben.
A rövidtávú hogyan tovább a fordulatokban gazdag európai válságkezelést és az amerikai gazdasági élénkítést illetően, valamint ezek hatásai az arany és az ezüst árfolyamára nehezen megbecsülhetők. Közép- és hosszútávon ellenben változatlanul az a vélemény uralkodik az elemzők körében, hogy a nemesfémeknek áll a zászló, mert hosszú és rögös út fog kivezetni az adósságcsapdából, amelyre sok más probléma mellett különösen a defláció és az elszabaduló infláció közötti lavírozás lesz a jellemző.
Görögország fölül most akár le is vonulhatnak az akut viharfellegek, miután a „végső” mentőöv elől látszólag minden akadály elhárult. Ezáltal Európáról átterelődhetne az Egyesült Államok problémáira a figyelem, amelyek súlyára tavaly nyáron már egyszer felfigyelt a közvélemény. Akkor az amerikai adósságplafon megemelése körüli, elhúzódó politikai színjáték juttatta Washingtont karnyújtásnyira a fizetésképtelenséghez, majd a Standard & Poors hitelminősítő vett el egy A-t az USA tripla A besorolású adósosztályzatából. Az arany erre adott válaszként történelmi rekordot rekordra halmozott, és a nemesfém iránti fizikai kereslet világszerte minden addigi gátat átszakítva kiürítette a gyártók és forgalmazók raktárait. Az USA problémái azóta sem oldódtak meg, sőt az adóssághegy még tovább növekedett. Mindez pusztán Európának köszönhetően szorult eddig a háttérbe. Minden esély megvan tehát arra, hogy Amerikát illetően a tavaly nyári forgatókönyv idén ismét terítékre kerüljön.
Ugyanakkor szó sincs arról, hogy Európa mostantól a béke szigetévé válna a monetáris hadszíntéren. Görögországban az ügyvezető válságkormány megbízatása a végéhez közeleg, és az előrehozott választásokat valószínűleg április 22-án tartják meg. Kérdés, hogy az a politikai konstelláció, amelyet hatalomra emel majd a radikalizálódó görög társadalom, megakasztja-e ez euróválság Brüsszelben eltervezett rendezését? Az pedig elemzők szerint már most szinte biztosra vehető, hogy Athén az év második felében újabb pénzügyi segítségért fog folyamodni. Görögország után Portugália a másik súlyos európai beteg. Lisszabon 10-éves államkötvényeinek felára 13,85% volt pénteken, ami csaknem a duplája annak a 7%-nak, amely felett egy ország államadóssága finanszírozhatatlannak számít. A kilátásokat pedig csak rontja, hogy 2012-re a portugál GDP 3,1%-os visszaesése várható. Igaz, az olasz és a spanyol államadósság finanszírozásában látványos enyhülést hozott az EKB legutóbbi két fordulóban megtartott alacsony kamatozású hiteltendere, de a két ország államadóssága változatlanul nyomasztó mértékű. Kérdés, hogy amint az európai bankoknak juttatott ingyen pénz a tőkepiacok bugyraiba elszivárog, a kamathozamok ismét emelkedésnek indulnak-e, és ha igen, akkor a politika erre milyen monetáris eszközökkel válaszol? Jelenleg változatlanul minden jel arra utal, hogy az árfolyamok volatilitásának dacára az arany – és bizonyos fokig az ezüst is – biztonsági menedékként egy jó ideig nem fog még veszíteni a keresettségéből.
Arany, ezüst – technikai elemzés
Nem csak az erős dollárnak, de az érvényben lévő technikai momentumnak köszönhetően is folytatta az arany árfolyama a mélyrepülést az elmúlt hét kezdetén. Kedden egy uncia arany ára egészen 1.669 dollárig esett a londoni árfixingben, és ezzel beszakadt az 50- és a 200-napos mozgóátlag húzta trendvonal. Innét sikerült a kurzusnak visszakapaszkodnia az 1.700 dollár körüli tartományba a felerősödő fizikai keresletnek köszönhetően. Az a konszolidáció, amelynek most szemtanúi vagyunk, leginkább azzal indokolható, hogy az év eleje óta már annyit drágult a sárga nemesfém, mint amennyit sokan az egész évre vártak, és most illan el a spekulatív túlfűtöttség is, amely az amerikai Fed elnökének két héttel ezelőtti kongresszusi meghallgatását megelőzően gyülemlett fel a piacon.
Az arany technikai grafikonjában legutóbb egy inverz váll-fej-váll alakzat kiteljesülésének lehetősége rajzolódott ki. Ez az alakzat a vevők és eladók párviadalát tükrözi. A célárfolyamot a fej csúcsa és a nyakvonal közötti távolság határozza meg. A nyakvonal áttörése eszerint 1.730 dollár környékén lenne esedékes, ami bő 200 dolláros vagyis 12%-os növekedési potenciált hordozna magában. Mindehhez azonban el kéne előbb még esnie az 1.700 és 1.711 dollárnál található ellenállásoknak.
Az ezüst árfolyama 33,18 dolláron jelenleg több mint megbízható támaszra lel. Az elmúlt hetekben több alkalommal is itt érte el lokális mélypontját a kurzus. Ide mutat továbbá a meghatározó hosszútávú trendvonal is. 12-havi időtávon a szürkésfehér nemesfém jegyzése egy széles, lefelé mutató trendcsatorna felső határolóján helyezkedik el, amelynek sikeres áttörése egy dinamikus felívelést eredményezhet, mint ahogy ezt a február végi felszúrás is példázta már. Az a kitörés azonban alig egy napig tartotta csak magát akkor, és utóbb tévesnek bizonyult. A következő ilyen alkalomnál ezért is lehet célszerű várni még legalább egy kereskedési napot, és csak abban az esetben venni fel pozíciót, ha az árfolyam továbbra is a kitörés irányába halad.
