Lőttek a kelet-európai kötvénykibocsátási terveknek?
Csehország már jelezte, hogy egyelőre lemond eurókötvény-kibocsátási tervéről a kedvezőtlenné vált piaci feltételek miatt. Az ország 1 milliárd euró értékben tervezett kötvényt kibocsátani 10-15 éves lejáratra. A héten a lengyel pénzügyminiszter-helyettes is arról beszélt, hogy a görög válságra tekintettel a tervezettnél várhatóan kevesebb államkötvényt fognak piacra dobni.
A kormány egy milliárd dollár értékű dollárkötvényt és 500 millió dollárnak megfelelő jenkötvényt tervezett kibocsátani. Albánia is két héttel elhalasztotta első, 400 millió euró értékű kötvénykibocsátását. Montenegróban egyelőre még nem nyilatkozott a kormány arról, hogy a májusra tervezett első, 200 millió eurókötvény kibocsátásra sort kerítenek-e.
Macedónia sem hallatott még magáról, itt 175-225 millió euró értékben tervezték piacra dobni az első eurókötvényt a küladósság finanszírozására. Horvátország egyelőre még tartja magát az eredeti menetrendhez, és várhatóan két hónapon belül megjelenik a nemzetközi kötvénypiacon 1-2 milliárd eurónyi kibocsátással. A végső döntést a görög fejlemények tükrében fogják meghozni.
Elemzők szerint egyébként Bulgária és Románia tűnik a legsebezhetőbbnek a földrajzi közelség, illetve a nagyobb mértékű gazdasági összefonódás okán, illetve azért, mert a mérlegfőösszeg alapján a görög bankok részesedése 15-20 százalékra tehető a két ország bankrendszerében. Ugyanakkor a bolgár központi bank elnöke arról biztosította a pénzvilágot, hogy a bolgár bankrendszer stabil, a görög bankok - amelyek 28 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek - nem vontak ki pénzt az országból.
A görög érdekeltségű bankok önálló jogi egységként működnek - csupán az Alpha Bank működik leányvállalatként - s ezeket szigorú ellenőrzés alatt tartja a központi bank. A román központi bank elnöke szerint Romániában sincs ok az aggodalomra, a gazdaság nincs olyan nehéz helyzetben, mint Görögországban.
Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában sem látják válságosnak a helyzetet a görög krízis miatt - bár komoly kockázati tényezőnek tartják - miután pénzügyi helyzetük stabilabb, gazdasági mutatói jobbak. Szlovákiában már ki is számolták, hogy a görög segélycsomaghoz 1,02 százalékkal, azaz mintegy 300 millió euróval fognak hozzájárulni.
