MNB-alelnök: az alacsony alapkamat tartósan fennmaradhat
Hangsúlyozta, hogy a kamatcsökkentési ciklus lezárása, az alapkamat 1,35 százalékos szintje és a laza monetáris kondíciók huzamosabb ideig való fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és egyúttal érdemben ösztönzi a gazdasági növekedést.
Szavai szerint a jegybank akkor lenne elégedett, ha a laza monetáris kondíciók a hozamgörbe minden szakaszán, így az állampapírok hosszabb lejáratain is érvényesülnének. A monetáris tanács elköteleződése egy tartósan alacsony kamatpálya mellett segíti a hosszú hozamok csökkenését, mely alacsonyabb lakossági és vállalati hitelköltségeket eredményez. Az alacsony kamatkörnyezet segíthet bankoknak abban is, hogy az nhp (növekedési hitelprogram) lezárulása után hasonló kondíciójú, olcsó, fix kamatozású beruházási hiteleket nyújtsanak piaci alapon. A hosszú hozamok leszorítása pedig tartósan csökkentheti az államadósság finanszírozási költségeit is.
Megjegyezte, hogy a várakozások befolyásolása mellett a jegybank önfinanszírozási programja is sokat segíthet abban, hogy a hosszú lejáratú állampapír-piaci és bankközi kamatok mérséklődjenek. Ebben a programban az MNB a kereskedelmi bankokat hosszú lejáratú állampapírok vásárlására ösztönzi, amelyek részben külföldi befektetőktől, részben a növekvő kibocsátásból vásárolnak, így a csökkenő hozamok és kisebb országkockázati prémium mellett az államadósság finanszírozási szerkezete tovább javul, az ország sérülékenysége pedig tovább csökken.
A korábbi állampapír-piaci körülményeket abnormálisnak nevezte, hiszen az MNB az attraktív, 2 hetes kötvényével lényegében kiszorította a bankokat az állampapírpiacról. Ez a kereslet tehát hiányzott erről a piacról. Véleménye szerint a mostani állapot, a bankrendszer visszalépése az állampapírpiacra tekinthető a normálisnak.
Felidézte, hogy a program első szakaszában az MNB kéthetes kötvényét kéthetes betétté alakították át. A második szakaszban egyrészt a jegybank a kéthetes betétek megvételére együttes limitet írt elő a bankoknak, így 2015 végére maximum 1000 milliárd forint értékben lehet a bankoknál a kéthetes betétből, második pillérként pedig létrehozott egy új jegybanki instrumentumot, a 3 hónapos jegybanki betétet, végül bejelentette a likviditási előírások szigorítását. A tovább folytatódó kamatcsere ügylet továbbra is terelő funkciót tölt be a hosszú lejáratú fix állampapírok felé. Nagy Márton kiemelte: a következő, ez év szeptember 22-i kamatdöntő ülésén a monetáris tanács az alapkamat kapcsán már a három hónapos jegybanki betét kamatáról, mint irányadó kamatról fog dönteni.
Az alelnök az inflációról elmondta: a jelenlegi világpiaci árcsökkenés nem csak az olajárakról szól, hisz az árak csökkenése a nyersanyagok széles körében jellemző volt. Így összességében a magyar gazdaság egy rendkívül kedvező költségkörnyezettel szembesülhet, ami nemcsak a rövid távú, hanem a monetáris politika szempontjából még fontosabb középtávú inflációs prognózisokat is lefelé mozdíthatja. Ugyanakkor a legfrissebb fejlemények sem változtatják meg azt a fő üzenetet, miszerint a jelenlegi kamatszint fenntartásával elérhető az inflációs cél. A kedvező költségsokk abban segíthet, hogy az alapkamat huzamosabb ideig maradjon alacsony szinten - mondta.
Nagy Márton megjegyezte: "a jelenlegi pénzpiaci turbulenciából Magyarország ez idáig keveset érzékelt. Ez annak köszönhető, hogy az adósságból való növekedés korszakát lezártuk, az országot, ezen belül a lakosságot, a kkv-szektort és az államot kivezettük a devizaadósság csapdájából, és a gazdaság egy egyensúlyi pálya mentén kezdett el növekedni."
Az alelnök a növekedési hitelprogramról elmondta: az első szakaszban 701 milliárd forintot, a második szakaszban mintegy 950 milliárd forint hitelt folyósítottak a bankok, azaz a 2 szakaszban együttesen hozzávetőleg 1650 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki. Ugyanakkor hangsúlyozta: "az nhp-ban a csapokat fokozatosan elzárjuk, a jelenlegi formájában a program megszűnik és a növekedési hitelprogram kivezetése jövő év elején elkezdődik." Rámutatott: a hazai bankoknak újra piaci alapokra kell helyezniük a vállalatok hitelezését.
Az autóhitelek forintosításáról elmondta: a devizahitelek tömeges elterjedése a svájci frank alapú autóhitelekkel, illetve lízingekkel kezdődött, így a forintosítás "méltó" befejezése lesz a deviza alapú autóhitelek kivezetése. A jelzáloghitelek és az autóhitelek esetén együttesen 3300 milliárd forint devizaalapú hitelről van szó, közel 750 ezer szerződéshez, családhoz kapcsolódóan. "Ezek után, ha nem is felejtjük el figyelni a svájci frank árfolyamát, de már nem fogjuk olyan gyakran nézni" - jegyezte meg végezetül Nagy Márton.
