MNB-hitelprogram - a kockázatok átvállalása segítheti a hitelezést
Az MNB 2016 januárjában elindítja a növekedéstámogató programot (ntp), ami a bankok piaci hitelezéshez visszatérését segíti elő a növekedési hitelprogram (nhp) fokozatos kivezetésével és a pozitív ösztönzést jelentő új piaci hitelprogram (php) meghirdetésével - jelentette be az MNB kedden.
A jegybanki közlemény szerint az MNB célja, hogy a hitelpiac az nhp fokozatos kivezetésével is zavartalanul működjön, valamint a hitelállomány fenntartható módon növekedjen a jegybankra való kisebb ráutaltság mellett. A programok eredményeképpen a vállalati, illetve a megcélzott kkv-hitelállomány 2016-ban 250-400 milliárd forinttal emelkedhet Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzője az MTI-nek elmondta, hogy az MNB Monetáris Tanácsa láthatóan elkötelezte magát a növekedési hitelprogram (nhp) kivezetése mellett, és az új program két pillére keretében már csak 300-300 milliárd forint lesz elérhető. Kérdés, hogy ezután az MNB hogyan ösztönzi majd a piaci alapú hitelezést - vetette fel.
A bejelentés alapján a jegybanki eszköztár kamatcsere-ügyletekkel egészül ki, ezzel párhuzamosan pedig módosítják a kötelező tartalékrendszert. A jelenleg hatályos, válaszható tartalékrátás rendszert 2015. december 1-jétől fix, minden bankra egységesen érvényes, 2 százalékos tartalékráta váltja fel. Ürmössy Gergely ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kedden bejelentetteknek megfelelően a kkv-kat hitelező bankoknál a kötelező tartalék felett elhelyezett betétek is beleszámítanak majd a likviditási mutatóba, illetve a kötelező tartalék feletti összegre is fizetni fogja az alapkamatot a jegybank; az MNB ezzel is szeretné ösztönözni a hitelezést.
A preferenciális betételhelyezési lehetőség kiegészítő eszköz, amelynek keretében a bankok irányadó kamat mellett helyezhetik el tartalékkötelezettség feletti likviditásuk egy részét elszámolási számlájukon. A bankrendszeri likviditás várható csökkenése felértékeli a likviditáskezelést segítő eszközöket, így a preferenciális betétet is. Ürmössy Gergely szerint az körvonalazódik, hogy egy egységnyi új hitelért cserébe négy egységnyi kamatcsereügyletet köthetnek a bankok, ez további ösztönző arra, hogy növeljék a hitelezési aktivitásukat.
Az Erste elemzője szerint a jövőre induló, most bejelentett MNB-program növekedési hatása inkább csak 2017-ben érződik majd. Emlékeztetett a monetáris tanács szeptemberi közleményére, amelyben a testület 2017 harmadik negyedévéig változatlan alapkamattal számolt, valamint Nagy Márton MNB-alelnök nyilatkozatára, amelyben 2018-2019-ig változatlan rátát vetített előre. Mivel hároméves kamatcsere ügyletekről van szó, ez azt sugallja, hogy előretekintve az MNB nem kíván kamatot emelni ezen az időhorizonton, sőt akár újabb kamatcsökkentéseket is előrevetíthet, az elemző szerint akár már 2016 tavaszán vágás lehet.
Ezt segítheti az is, hogy az Európai Központi Bank decemberi ülésén várhatóan kamatot csökkent, valamint kibővíti mennyiségi lazítási programját - mondta el Ürmössy Gergely. Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta: bevezetésekor az nhp-ra szükség volt, de most "bölcs döntés" a hitelprogram kivezetése. Azzal, hogy nem hirtelen függesztik fel a programot, szeretnék elkerülni, hogy a hitelkínálat hirtelen visszafogása gazdasági lassulást okozzon - vélekedett.
Az elemző szerint az MNB a bejelentett új instrumentumokkal átvállal bizonyos kockázatokat és némi költséget a bankrendszertől, és érdemben hagyja érvényesülni a piaci folyamatokat. A kockázatok egy részének átvállalása valószínűleg segíti a hitelezés folyatását - mondta Samu János. Kiemelte ugyanakkor, hogy most még nehéz előre látni, valóban lehívják-e majd a rendelkezésre álló összeget, de az nhp eddigi tapasztalatai is azt mutatták, hogy volt kereslet ezekre a programokra. Ha megmarad ez a vállalati kereslet, akkor ezek a programok is sikeresek lehetnek - jelezte az elemző.
Samu János hozzátette: a programok pontos hatását nehéz előre látni, és figyelembe kell venni például azt is, hogy a bankok állampapír-vásárlásokkal vannak elfoglalva, vagyis jelentős tőkeerőt kötnek le azzal, hogy az állampapírpiacon aktívak. A szakértő szerint növelné a banki hitelezési aktivitást, ha az előzetes terveknek megfelelően a bankadó csökkentését is a hitelezéshez kötnék. (MTI)
