MNB: 3 százalék közeli hiánnyal kellene tervezni a jövő évi költségvetést

Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a nominális GDP idén és jövőre is várhatóan közel kétszámjeggyel bővül. A 2022. évi deficit alacsonyabb szintje egyúttal lehetővé teszi 2023-ban a 3 százalék alatti hiány megvalósulását is - jegyezték meg.
   
A jegybank szerint a költségvetési hiány és az államadósság gyorsabb ütemű csökkentése más területeken is segíti az egyensúlyok megőrzését, illetve helyreállítását. A központi pénzintézet kiemelten fontosnak tartja annak elkerülését, hogy a globálisan emelkedő inflációs környezetben a költségvetési hiány a kereslet aránytalan emelésével további inflációs kockázatokat okozzon. A hiány markánsabb csökkentése hozzájárul a külső egyensúlyi pozíció, és ezen keresztül a befektetői megítélés további javulásához is - mutattak rá.
   
Ahhoz, hogy a magyar gazdaság fenntartható felzárkózási pályán maradjon, még inkább növelni kell a zöldgazdaságra való áttérést és a digitális fordulatot támogató fejlesztések arányát - jelezte az MNB utalva arra, hogy a költségvetésnek hazánk versenyképességét is a lehető legnagyobb mértékben kell szolgálnia.
   
A magyar gazdaság erős immunrendszerének, valamint az erőteljes és célzott kormányzati és jegybanki válságkezelésnek köszönhetően Magyarország sikeresen védekezett a koronavírus-járvány gazdasági hatásai ellen - idézték fel. Emlékeztettek arra, hogy a hazai beruházási ráta továbbra is az EU élmezőnyébe tartozik, a munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben alacsonyan alakult, miközben a hitelpiacok egészséges működése folyamatosan támaszt adott a teljes gazdaságnak.
   
A magyar gazdaság az MNB szerint - ahogyan azt a kamatdöntés indoklásában is jelezték - gyors helyreállítási potenciállal rendelkezik, amelyre alapozva "az elmúlt 100 év leggyorsabb válság utáni helyreállási periódusára számíthatunk".
   
A családok, a munkahelyek és a vállalkozások védelme érdekében a járvány elleni védekezést és a gazdasági növekedést mindeddig az egyensúly elé kellett helyezni, a növekedés megteremtése után azonban figyelmünket az egyensúlyok helyreállítására kell fordítanunk - húzták alá.
   
A gazdaságpolitika feladata 2021-ben a dinamikus gazdasági növekedés megindítása, 2022-től pedig már az egyensúly visszaállításának és a fenntartható felzárkózásnak a biztosítása - összegezte az MNB.