MNB: 3,1 százalék lehet a hiány intézkedések nélkül
Az MNB friss elemzése szerint a bruttó hazai termék jövőre 0,6 százalékkal nő, miközben a költségvetési törvényjavaslat 1,5 százalékos növekedéssel számol. (Szeptemberben az MNB még egy százalékos GDP növekedést jelzett.) A jegybank az adótörvények változtatása miatt a jövő évi inflációs előrejelzést 4,9 százalékra emelte a szeptemberi 4,7 százalékról. Az MNB számításai szerint a tartalékok közül a 150 milliárd forintos összegű országvédelmi alapot és az 50 milliárdos kamatkockázati tartalékot feltehetően véglegesen törli (befagyasztja) a kormány, míg a 100 milliárdos általános és a 150 milliárd forint összegű céltartalékot elkölti.
Ha ez a forgatókönyv megvalósul, azaz erről intézkedik a kormány, akkor megvalósul a 2,5 százalékos ESA-hiány. Az MNB friss szakértői elemzésében - amelyet a monetáris tanács még nem vett napirendre - a jelenlegihez közeli euró/forint árfolyammal számol, szemben a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 268 forintos euró árfolyammal. Ennek eredményeként például a kamatkiadások 23 milliárd forinttal emelkednek. A 2012. évi költségvetési törvényjavaslathoz képest az MNB elemzésében szereplő összesen 0,7 százalékos eltérés, azaz a nagyobb deficit abból származik, hogy a jegybank szakértői kedvezőtlenebbül ítélik meg a kormányzati intézkedések egyenlegjavító hatását.
Az MNB elemzése kockázati elemként említi a költségvetési szervek és fejezetek nettó kiadásait, ahol az általános tartalék felhasználása mellett is további 62 milliárd forintos nettó megtakarítást kellene elérni. Másik kockázati elem az MNB veszteségtérítése. Korábban az MNB maga azt prognosztizálta, hogy a jövő évi költségvetést 94 milliárd forint terheli a jegybank idei vesztesége miatt, de ez a tétel 12 milliárdra csökkenhet a devizaadósok végtörlesztése nyomán, mivel ehhez az MNB devizát ad el a kereskedelmi bankoknak, s így árfolyamnyereségre tesz szert.
Ez a feltételezés arra épül, hogy a devizaadósok húsz százaléka kíván élni a végtörlesztéssel - mondta Varga Lóránt. A vezető elemző magyarázatként hozzátette: amennyiben az arány kisebb lesz, akkor természetszerűleg a veszteség nő, ha nagyobb lesz az arány, a veszteség tovább csökken. Kockázatként jelenik meg az önkormányzati egyenleg, amelyet a kormány a GDP 0,5 százalékos hiányával vett számba, miközben az MNB ennél kisebb, 0,3 százalékos hiányt prognosztizál.
A költségvetési folyamatok befolyásolják a belföldi kereslet alakulását, így a növekedési kilátásokat és az inflációs folyamatokat is, ezért a jegybanknak a monetáris döntéshozatalhoz folyamatosan elemeznie kell ezeket a folyamatokat - indokolta friss elemzés szükségességét Karvalits Ferenc. Az MNB alelnöke hozzátette azt is, hogy a jegybank elnökének, mint a Költségvetési Tanács tagjának azt is vizsgálnia kell, hogy a gazdasági folyamatok fenntartható pályán mozognak-e a hosszútávi finanszírozhatóság szempontjából. (MTI)
