MNB: leszavazták a jegybank vezetőit a külső tagok
A 7 százalékos alapkamat tartására szavazott: Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, 50 bázispontos kamatemelésre voksolt Simor András elnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia alelnök. A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a decemberi inflációs jelentés óta beérkezett makrogazdasági adatok az infláció jelentés várakozásainak megfelelnek, ugyanakkor nem volt egységes a tagok véleménye a kockázatok megítéléséről. Egyes testületi tagok megítélése szerint - elsősorban a hazai gazdaságpolitikát övező növekvő bizonytalanság következtében - Magyarország romló kockázati megítélése a decemberi előrejelzésben közölt alappályához képest kedvezőtlenebb.
A többség ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az ország kockázati megítélésében a decemberi romlást követő januári fordulat tartós trendet mutat. A pénzügyi piacokat elemezve a monetáris tanács megállapította: Magyarország piaci mutatóinak alakulását szinte kizárólag a Nemzetközi Valutaalappal megkötendő hitel-megállapodás körüli események határozták meg. A kormány és a nemzetközi szervezetek közötti éleződő feszültség nyomán a mutatók romlottak, majd a január 4-5-én bekövetkező negatív csúcs után, a kormányzati kommunikációs fordulat hatására a negatív tendencia megfordult és megkezdődött a javulás.
Az ország kockázati megítélésével kapcsolatban egyes testületi tagok hangsúlyozták, hogy mind a december közepétől január első hetéig tartó romlás, mind a január második hetétől kezdődő javulás elsősorban országspecifikus tényezőkhöz köthető. A kockázati megítélés javulása elsősorban a Nemzetközi Valutalappal és Európai Unióval folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatos megváltozott kormányzati kommunikációnak volt köszönhető. Más tanácstagok megítélése szerint, míg Magyarország kockázati megítélésének romlása egyértelműen a hazai eseményekhez köthető, a januári javulásban viszont elsősorban a globális-regionális kockázati étvágy alakulása játszott szerepet.
A Monetáris Tanács egyöntetű véleménye szerint az Európai Unióval illetve a Nemzetközi Valutaalappal minél előbb megállapodást kell kötni a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében. Egyes tanácstagok úgy ítélték meg, hogy a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodásig a monetáris politika feladata a monetáris feltételek szigorításával stabil pénzügyi környezetet teremteni. Ugyanakkor a tanácstagok másik része - bízva a hiteltárgyalások mielőbbi lezárásában - nem tartotta szükségesnek a kamatemelést, hangsúlyozva annak jelentős reálgazdasági költségeit. A tanácstagok többsége ebben a helyzetben a kamat tartását látta indokoltnak.(MTI)
