MOL - Eredménytartalékba megy a 2009-es nyereség
A közgyűlésen a részvényesek 41,07 százaléka vesz részt. A közgyűlés az eredetileg meghirdetett 11 óra helyett 12-kor kezdődött, mert az elsőre meghirdetett időpontra csak a részvényesek 39,75 százaléka regisztrált. Az új időpontra összehívott közgyűlés a részvényesek számtól függetlenül határozatképes.
A közgyűlésen az egyik legnagyobb részvényes, az orosz Surgutneftegas (Szurgutnyeftyegaz) nem vesz részt, mivel tulajdonosként nem szerepel a már lezárt részvénykönyvben. Az orosz cég több mint egy évvel ezelőtt vette a Mol-papírokat az osztrák OMV-től, majd ezt követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vizsgálatot indított az ügylet kapcsán.
Ez azóta már megállapítás nélkül lezárult, de későn ahhoz, hogy a Surgutneftegas tulajdonosként szerepelhessen a részvénykönyvben. A közgyűlés magyar számviteli törvény szerint a társaság éves beszámolóját 2.738 milliárd forint mérlegfőösszeggel, 253 milliárd forint mérleg szerinti eredménnyel, és 138 milliárd forint lekötött tartalékkal, míg a csoport beszámolóját a nemzetközi számviteli szabványok szerint (IFRS) 4.229 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 116 milliárd forint anyavállalati részvényesekre jutó eredménnyel fogadta el.
A közgyűlés új igazgatósági tagokat is választott, mivel Akar László, Kamarás Miklós és Kemenes Ernő lemondtak tisztségükről. Helyettük Járai Zsigmondot, Parragh Lászlót és Martin Roman választották meg testület tagjának. Az igazgatóság előterjesztése alapján a közgyűlés Töröcskei Istvánt a felügyelőbizottság tagjává választotta, mivel Vásárhelyi István mandátuma lejárt.
Mosonyi György, a társaság vezérigazgatója a közgyűlés elején tartott előadásában elmondta: a Mol csoport 2010-2012 között, akvizíciók nélkül 6,2 milliárd dollárt költ beruházásokra fejlesztésekre saját pénzből. Ennek révén további 3-4 százalékos kitermelés-növekedést ér el. Az összeg több mint 40 százalékát mezőfejlesztésre, kutatás-termelésre, a többit pedig például a finomítók fejlesztésére, a termék előállításra és a gázszállítás fejlesztésére fordítják.
A csoport 2012-re a tervek szerint a meglévő eszköz portfoliót működtetve 4,1 milliárd dollár kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) kíván elérni. A Mol 2009. évi EBITDÁ-ja 2,303 milliárd dollár volt. A Mol arra számít, hogy a következő években a dízel iránt nőni fog a kereslet, míg a benzin iránt csökken. Ennek megfelelően fejleszti a csoport a finomítóit is.
A Mol csoport legfőbb célja az, hogy az elkövetkező években is megőrizze pénzügyi stabilitását, javítsa hatékonyságát és maximalizálja a megnövekedett portfolió értékét. Ugyanakkor a Mol, összhangban az iparági trendekkel, továbbra is elkötelezett amellett, hogy a normalizált, egyszeri tételek nélküli eredmény 40 százalékára növelje az osztalék-kifizetési rátát a befektetések függvényében.
A Mol 2003-tól kezdődően folyamatosan emelte az osztalékszintet. A 2003-as év után kifizetett 6 milliárd forintról a 2007. év után 85 milliárd forintra, miközben számos kisebb akvizíciós lépést hajtott végre. A Mol a 2008-as évre nem fizetett osztalékot, mivel a társaság a meghirdetett stratégiájával összhangban, önkéntes nyilvános vételi ajánlaton keresztül, újabb 22,16 százalékos részesedést vásárolt 873 millió euróért a horvátországi INA-ban és ezzel az cég legnagyobb részvényese lett. A közgyűlés a 2010. gazdasági évre, a 2011-ben tartandó éves rendes közgyűlésig az Ernst and Young Könyvvizsgáló Kft.-t választotta a Mol könyvvizsgálójának. A könyvvizsgálatért a cég nettó 77,81 millió forintot kap.
