A VR-szemüveg gyógyászati hatását vizsgálták a Semmelweis gyermekklinikáján

A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján végzett kutatásban ötven, 13 és 18 év közötti, ún. tölcsérmellkas (pectus excavatum) műtétre váró beteget vizsgáltak. A résztvevők egyik fele a műtét előtti egy órában VR-szemüveget kapott, a másik csoport a szokásos operáció előtti ellátásban részesült. 

A tölcsérmellkas műtét során a mellkas két oldalán ejtett metszéseken keresztül egy vagy több, ívelt fémlemezt helyeznek be a szegycsont alá, majd azt megfordítva emelik ki a besüppedt mellkast. A mellkasfalra nehezedő folyamatos nyomás miatt a műtét utáni időszak sok esetben kifejezetten fájdalmas.

A VR-csoportból a fiúk inkább akciódús videókat és játékokat, a lányok többségében meditatív, relaxációs applikációkat választottak.

„Azt szerettük volna látni, hogy a VR képes-e csökkenteni a műtéti szorongást, amelynek a későbbiekben olyan következményei is lehetnek a gyerekeknél, mint például a rémálmok, az ágybavizelés vagy a szeparációs szorongás” – mondta dr. Trinh H. Sarolta, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője. 

Az eredmények alapján a virtuális szemüveg használata nem hozott látványos áttörést a szorongás csökkentésében: a műtőbe érkezéskor mindkét csoportban nőtt a szorongás, és nem volt érdemi különbség. A kutatók szerint ebben szerepet játszhatott a műtét előtti rutinszerűen alkalmazott nyugtató gyógyszer, amely csökkenthette a VR külön hatását. 

A vizsgálat ugyanakkor azt mutatta ki, hogy a műtét utáni (posztoperatív) fájdalomban átmeneti eltérés volt tapasztalható. A műtétet követő első órában a VR-csoportban szignifikánsan alacsonyabb fájdalomértékeket mértek egy 0–10-es skálán (medián 5 vs. 7,5 pont), ez a különbség azonban a későbbi időpontokban nem maradt fenn. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálatot elsődlegesen a szorongás vizsgálatára tervezték, ezért ezt az eredményt óvatosan kell értelmezni. 

„A műtét utáni fájdalomban látott különbség számunkra is meglepő volt, de csak az első órában jelentkezett, és a későbbiekben nem volt kimutatható, így a gyakorlati jelentősége korlátozott. Inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes tovább vizsgálni, milyen szerepe lehet a virtuális valóságnak a műtéti ellátásban” – mondta dr. Jermendy Ágnes, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi adjunktusa, a tanulmány osztott utolsó szerzője. 

A kutatók szerint a VR hatása elsősorban a figyelemelterelésben rejlik. A VR hatása kisebb gyermekeknél már ismert és igazolt mind a fájdalomcsillapításban, mind a szorongásoldásban, serdülők esetében azonban jóval kevesebb és kevésbé egyértelmű adat áll rendelkezésre: a mostani vizsgálat egy eddig kevésbé kutatott betegcsoportban szolgáltat új eredményeket. 

Az eredmények alapján a VR a jövőben hasznos kiegészítője lehet a gyermek- és serdülőkori sebészeti ellátásnak. 

„A VR bevonása a műtét előtti és utáni ellátásba nem helyettesíti a fájdalomcsillapítókat vagy a szakszerű altatást, de hozzájárulhat a műtéti folyamatok hatékonyabb szervezéséhez és a betegélmény javításához. Ez ígéretes irány lehet a jövőbeli kutatások számára” – tette hozzá Dr. Hauser Balázs, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Perioperatív Betegellátó Intézetének főorvosa, a vizsgálatban részt vevő aneszteziológiai csapat vezetője és a tanulmány másik osztott utolsó szerzője. 

A jövőben érdemes lehet azt is vizsgálni, hogyan lehet a VR-t még jobban beépíteni a gyógyulás folyamatába – például a korai rehabilitációba vagy a kórházi stressz csökkentésébe. További vizsgálatok szükségesek annak meghatározására is, hogy mely betegcsoportokban alkalmazható a leghatékonyabban.

_{Forrás: Semmelweis Egyetem, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.}