Magyar bankok kockázati besorolását erősített meg a Fitch
A Fitch szerdán Londonban közölte, hogy megerősítette a CIB Bank Zrt., a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. (K&H), az Erste Bank Hungary Nyrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. támogatási, egyéni, valamint hosszú és rövid futamidejű adósi besorolásait. Az egyéni bankbesorolások megerősítése alól a CIB kivétel: e bank egyéni besorolását a Fitch az eddigi "D"-ről "D/E" szintre minősítette vissza.
Az indokok között szerepel, hogy a CIB-nek jelentős kinnlevőségei vannak a "bajban lévő" építőipari és ingatlanszektorban, és gyors ütemben romlik a bank vagyonminősége. A Fitch szerint a bank tőkehelyzetére emellett nyomást gyakorol a nem teljesítő kinnlevőségek alacsony tartalékfedezettsége, és a devizaalapú folyósítások magas aránya.
A cég mindemellett negatív figyelőlistán hagyta az MKB jelenlegi 2-es szintű támogatási besorolását. A magyar bankokkal kapcsolatos intézkedéseihez fűzött szerdai londoni elemzésében a legnagyobb európai hitelminősítő azt írta, hogy változatlanul negatív kilátással ítéli meg a magyar bankszektor egészének teljesítményét, tekintettel a nehéz működési környezetre, a hiteligény élénkülésének lassúságára, a magas kockázati költségekre és a bankokra kirótt különadók "jelentős hatására".
A Fitch szerint ezek a tényezők a mostani felülvizsgálatba bevont öt magyar bankra is komoly hatást gyakoroltak, és különösen hozzájárultak a CIB egyéni osztályzatának visszaminősítéséhez. A hitelminősítő elemzése szerint a szektorszintű teljes kinnlevőség-portfolión belül a nem teljesítő - vagyis a 90 napnál hosszabb ideje lejárt - követelések aránya a tavalyi harmadik negyedév végén 8,5 százalék volt, és a Fitch azzal számol, hogy ez az arány a közeljövőben "legalább 10 százaléka" emelkedik.
Az, hogy a nem teljesítő banki kinnlevőségek aránya mikor és milyen szinten tetőzik, függ majd a gazdasági kilábalás erejétől, az ingatlan- és az építőipari szektor vállalatainak teljesítményétől, valamint a forintárfolyam stabilitásától, tekintettel a lakossági szektor jelentős, főleg svájci frankban fennálló devizaalapú eladósodottságára - áll a Fitch Ratings szerdai londoni elemzésében. A hitelminősítő kiemeli, hogy egyes magyarországi bankoknak különösen nagy kitettségük van az ingatlanszektorban, ami a háztatásoknak folyósított devizahitelekkel együtt az eddig bekövetkezett banki vagyonminőség-romlás legfőbb okozója.
A Fitch felidézi, hogy a tavalyi harmadik negyedévben gyakorlatilag tilossá vált az egyéni a devizaalapú hitelek folyósítása. A hitelminősítő szerint azonban a szektorszintű kinnlevőség-portfolió devizastruktúrájában csak hosszabb távon várható változás, tekintettel arra, hogy a tavalyi harmadik negyedév végi állapot szerint a teljes hitelállománynak mintegy a 70 százaléka devizaalapú volt. Ez utóbbi véleményét a Fitch már korábban is hangoztatta.
David Heslam, a Fitch Ratings hitelminősítő felzárkózó európai szuverén besorolásokért felelős igazgatója tavaly - amikor a devizaalapú jelzáloghitelek korlátozásának tervei felmerültek - az MTI-nek Londonban azt mondta, hogy az új folyósításokra érvénybe léptetendő tilalomnak "marginális" hatása lehet csak a jelenlegi kinnlevőség-portfolióra. A már folyósított devizaalapú lakáshitelek átlagos hátra lévő lejárata ugyanis 13-14 év, vagyis az új devizahitelek folyósításának leállása után is "eltart egy ideig" a már létező portfolió kiigazítása - mondta annak idején a Fitch vezető londoni szakértője.
A magyar bankszektorról adott szerdai elemzésében a Fitch Ratings megállapította, hogy a szektorszintű tőkemegfelelési ráta a tavalyi harmadik negyedév végi állapot szerint 13,2 százalék volt, ami "megfelelő szint", azzal együtt is, hogy egyes bankoknál veszteséget okoztak a tartalékolási költségek és a bankadók. A 155 százalékos rendszerszintű kinnlevőség/betétállomány-ráta ugyanakkor "viszonylag magas", és jelzi, hogy egyes bankok jelentős mértékben függnek a nagybani finanszírozási forrásoktól - áll a Fitch szerdai elemzésében.
