Magyar gazdaság: tartható az idei hiánycél, jövőre 3,5 százalék lehet a deficit
A bank szerint a kormány eddig bejelentett és elfogadott intézkedései alapján a 3,8 százalékos idei hiánycél tartható, viszont 2011-re a már elfogadott intézkedésekkel a konvergencia programban vállalt 2,8 százalékos hiánycél nem látszik teljesíthetőnek. Az Erste elemzése szerint a 2011-es deficit várhatóan 3,5 százalék lesz. Árokszállási Zoltán, a pénzintézet elemzője szerint a GDP tavaly bekövetkezett 6,3 százalékos visszaesése után a magyar gazdaság lassan kezd kilábalni a recesszióból, és a második negyedéves adatok alapján továbbra is az export-vezérelt iparágak jelentik a talpra állás motorját.
"Az első félévben az ipari termelés 9 százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest, ám azzal számolunk, hogy 2010 egészére nézve az ipari termelés már csak 6 százalékkal nő" - emelte ki Árokszállási Zoltán. Az export-orientált iparágak javuló teljesítménye miatt a kivitel volumene jelentősen nőtt éves viszonylatban, ám az import növekedése elmaradt az export dinamikájától, ez komoly külkereskedelmi többletet jelent. A háztartások éves fogyasztása várhatóan 1,5 százalékkal esik vissza idén.
Az is látható, hogy az építőipar továbbra is meglehetősen rosszul teljesít, és a mezőgazdaság is lefelé ható tényezőként jelenik meg - elemezte Árokszállási Zoltán. A GDP 2010-ben várhatóan 0,9 százalékkal, 2011-ben pedig 3,1 százalékkal nő, bár előrejelzést bizonytalansági tényezők és lefelé mutató kockázatok teszik kétségessé - írja elemzésében az Erste Bank. A háztartások fogyasztásában enyhe, 1,8 százalékos növekedést vár jövőre a bank, azaz egyáltalán nem látszik, hogy a gazdaság motorjává a belső fogyasztás válna 2011-ben. Árokszállási Zoltán szerint 2010-ben a külkereskedelmi többlet akár a GDP 5 százaléka fölé is emelkedhet.
Ugyanakkor a nettó jövedelemkiáramlás kismértékben nő 2009-hez viszonyítva, aminek következtében a folyó fizetési mérleg többlete a GDP 0,8 százaléka körül alakul. "Jövőre a külkereskedelmi többlet már szűkül, de még mindig a GDP 4 százaléka fölött marad. A folyó fizetési mérleg a GDP 0,1 százalékára rúgó, csekély mértékű hiányt mutat majd. Az Európai Unió által folyósított összegeket beszámítva a nettó finanszírozási pozíció 2010-ben és 2011-ben is pozitív marad" - emelte ki az elemző. Magyarország kockázati megítélésének romlása miatt Árokszállási Zoltán szerint idén már nem változik az alapkamat, a mostani 5,25 százalékon marad. 2010 elején az infláció 6 százalék fölé nőtt, míg az első félév további hónapjaiban az infláció lassulása a vártnál enyhébbnek bizonyult.
A januárt követően a lakossági energia- és az üzemanyagárak emelkedése helyezte nyomás alá a fogyasztói árindexet, ráadásul az élelmiszerárak is fölfelé húzták az inflációt. Eközben a maginfláció folyamatosan tovább csökkent a januárban mért 5,1 százalékos éves szintről egészen a júniusi 3,5 százalékos mértékig. A szolgáltatások árában az idei első félévben jelentkező szerény emelkedés és az enyhe bérnövekedés arra utal, hogy "az alapvető inflációs folyamatok összességében rendben vannak" - húzta alá az elemző. A júliusi adatok szerint a maginflációs mutató 1,3 százalékra tovább csökkent. Az Erste elemzője így az év végére 3,8 százalékos fogyasztói árindexre számít, az idei átlagos infláció pedig véleménye szerint 4,7 százalékon állhat.
Az elemző az államháztartásról úgy vélte: az idei évre a bankadóból előirányzott 187 milliárd forint bevétel, valamint a közszférában tett intézkedéscsomag elég lehet arra, hogy a költségvetési hiány a GDP 3,8 százalékán maradjon. 2011-re az előző kormány GDP-arányosan 2,8 százalékos hiánycélt jelölt meg, ami meglehetősen optimista feltételezésnek tűnik a mostani fejlemények tükrében - állapította meg. A jövő évi hiánycél a bank elemzése szerint nem tartható a 200 milliárd forintra rúgó bankadó és érdemi szja-csökkentés mellett. A költségvetési hiány a GDP 3,5 százaléka körül alakul a következő évben, felfelé mutató kockázatok mellett.
"Ha 4,5-5,0 százalékos nominális GDP-növekedést feltételezünk 2011-re, akkor a 3,5 százalékos hiány elég lehet arra, hogy jövőre az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya a 2010-es szintet ne haladja meg" - mondta Árokszállási Zoltán. Idén a kamat már nem csökken tovább, de kamatemelésre sem kerül sor. Az IMF-fel folyatott tárgyalások megszakadása rontott az ország kockázati megítélésén, és Magyarország változatlanul nagyon jelentős és főleg svájci frankban nyilvántartott devizaadóssága miatt az ország kiszolgáltatott a nemzetközi kockázati étvágy hullámzásának.
Az IMF-megállapodás jelentette "védőháló" nélkül a forint még érzékenyebben reagálhat a nemzetközi hangulat romlására. A következő hetekben így a mostani, 280 forint/euró körüli szinten maradhat az árfolyam. "Ha Magyarország adósságmegújításával kapcsolatban továbbra sem merülnek fel komoly aggodalmak, és láthatjuk a kormány 2011-es költségvetési elképzeléseit, úgy az euró akár 270 forint körül is lehet az idei év végére" - mondta az Erste elemzője.
