Magyar-orosz vegyes vállalatról tárgyalt Budai Gyula Moszkvában
Az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos Szergej Levin orosz mezőgazdasági miniszter-helyettessel folytatott megbeszélést. Budai Gyula a tárgyalást követően az MTI-nek elmondta, hogy a megbeszélésen a magyar-orosz agrárdiplomácia hagyományosan jó szellemében áttekintették az agrárkapcsolatokat. Hangsúlyt helyeztek az Európai Unió által Oroszországgal szemben elrendelt büntetőintézkedésekre, valamint az erre válaszul hatályba léptetett orosz élelmiszer-behozatali korlátozásokra is.
Orosz tárgyalópartnerével egyetértettek abban, hogy a válságok, így az ukrajnai krízis kezelésének nem a leghatékonyabb módszere az európai uniós szankciós politika, illetve az orosz embargó, a tárgyalásos megoldásokat kell támogatni - tájékoztatott Budai Gyula. A miniszteri biztos emlékeztetett rá, hogy Magyarországnak súlyos veszteséget jelent az orosz élelmiszer-behozatali korlátozás. Az elmúlt év utolsó negyedében 14,5 százalékkal csökkent a magyar-orosz áruforgalom, az idei év első negyedévében pedig több mint 50 százalékkal esett vissza.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy lehetségesek-e változások az orosz embargó ügyében, miután befolyásos orosz politikusok, így például Valentyina Matvijenko, az orosz törvényhozás felsőházi elnöke is támogatja az orosz élelmiszerembargó enyhítését Ciprus, Görögország és Magyarország esetében, Budai Gyula úgy fogalmazott: a politikai szándékkal nincs probléma Oroszországban.
A miniszteri biztos rámutatott, hogy bár a júniusi szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon Vlagyimir Putyin orosz államfő bejelentette, Moszkva meghosszabbítja az embargót a nyugati szankciók fenntartására válaszul, a magyar kormányzat képviselőjeként ő mégis egy vegyes vállalat létrehozásáról tárgyalt orosz partnerével. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy a magyar-orosz kapcsolatok továbbra is jól működnek. Leszögezte: természetesen az Európai Unió tagjaként Magyarország tudomásul veszi mind az uniós szankciós döntéseket, mind az orosz válaszlépéseket, rámutatott azonban, hogy meg kell találni azokat a lehetőségeket, kitörési pontokat, amelyek alapján a magyar mezőgazdaság az állattenyésztésben, növénytermesztésben, -nemesítésben használt technológiákat át tudja adni Oroszországnak.
Erre az együttműködésre ugyanis nem vonatkozik a szankciós politika, sem az embargó - jegyezte meg, hozzátéve: az orosz élelmiszerimport-korlátozás miatti külkereskedelmi veszteségeket Magyarország ilyen módon tudja felszámolni. Budai Gyula beszámolt arról, hogy a Hunland Trade Kft. a Voronyezsi terület kormányzatával közösen az Oroszország európai területének központjában lévő, Ukrajnával határos régióban szarvasmarha-tenyésztési központot akar létrehozni vegyes vállalat formájában.
Ennek közreműködésével Magyarországról származó tenyészállatokkal egy új, genetikailag jó minőségű állományt akarnak kitenyészteni. Ez az elképzelés jól illeszkedik abba az orosz kormányzati elképzelésbe, hogy az ország 10 éven belül önellátó legyen a mezőgazdaságban, így az állattenyésztésben is. Az orosz állam is támogatja az ilyen projekteket, magyar részről pedig az Eximbankot akarják a vegyesvállalat létrehozatalába bevonni - mondta Budai Gyula. Elmondása szerint jó irányban haladnak a tárgyalások, nagy az esélye, hogy a magyar-orosz vegyes vállalat létrejön.
Ez példaértékű lenne Oroszországban, ahol az állategészségügyi szabályok igen szigorúak, ugyanakkor a projekt teljesen új dimenzióba helyezné a magyar-orosz mezőgazdasági kapcsolatokat, amelyek az árukereskedelemre korlátozódtak az utóbbi években - emelte ki. A miniszteri biztos úgy vélekedett, a szankciók dacára a magyar vállalatok az oroszországi régiókban fejleszteni tudták az együttműködést partnereikkel, megtalálták az új piaci lehetőségeket az embargó miatt kiesettek pótlására.
