Magyarország a középmezőnyben az uniós források felhasználásában
Várnai Éva, aki a KPMG kormányzati szektornak nyújtott tanácsadási szolgáltatásait az egész régióban koordinálja, közölte: Magyarországon a 2007-2013 közötti pénzügyi időszak félidejében az ország számára rendelkezésére álló források 51 százalékára szerződést kötöttek, a források 16 százalékát ki is fizették 2010 végéig.
A 2009-es eredményekhez képest a leszerződött támogatások mértéke 13 százalékkal, a kifizetések értéke pedig 7 százalékkal nőtt. Különösen fontos, hogy a kifizetések minél gyorsabban megtörténjenek, hiszen az el nem költött pénznek gazdasági hatása sincs - emelte ki Várnai Éva. Rámutatott: a hazai operatív programok forrásaiból 15 milliárd euró összegű támogatási szerződést már aláírtak, ennek alapján mintegy 4,8 milliárd eurót már ki is fizettek a kedvezményezetteknek.
A KPMG által vizsgált tíz kelet-közép-európai országban az uniós költségvetési ciklus félidejéig kötött szerződések összege meghaladja a 110 milliárd eurót, melyből 36,3 milliárd eurót már kifizettek a kedvezményezetteknek. Arányaiban ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló források 53 százalékát leszerződték, és 17 százalékát kifizették. A korábbi évekhez hasonlóan a balti államok produkálták a legjobb időarányos eredményeket: Lettországban a rendelkezésre álló források 76 százalékát kötötték le, és 30 százalékát fizették ki.
A legnagyobb, 32 százalékpontos növekedést a szerződésekben Szlovákia érte el, míg a kifizetésekben Csehország javult a legtöbbet, 18 százalékpontot. A felmérés eredményei alapján a sereghajtók továbbra is a legújabb tagállamok: Románia és Bulgária, 45 és 37 százalékos szerződéskötési és 10, illetve 17 százalékos kifizetési rátákkal. Várnai Éva szerint bár kelet-közép-európai összevetésben kis mértékben romlott a magyar pozíció, nemcsak ez határozza meg, hogy egy ország milyen jól használja ki az uniós források adta lehetőségeket.
A régiós pozíció másodlagos, az a fontos, hogy a források elköltése hozzájáruljon az előzetesen kitűzött célok eléréséhez, és mindez kellő hatékonysággal történjen - mondta. Ennek érdekében Magyarország több adminisztratív könnyítést és egyszerűsítést is bevezetett 2010-ben, amelynek eredménye a 2011-es első adatokban is tükröződik. Ilyen könnyítés például a támogatás kifizetési határidejének 60-ról 15 napra csökkentése, a szerződésmódosítási dokumentumok egységesítése, valamint az előlegek kifizetésére vonatkozó plafon bevezetése - hangsúlyozta.
2010 végéig kelet-közép-európai szinten a legtöbb forrást - csaknem 82 milliárd eurót, amely a teljes lekötött összeg 74 százaléka - közlekedésfejlesztésre, emberierőforrás-fejlesztésre, gazdaságfejlesztésre és környezetvédelemre kötötték le. Az elmúlt négy évben a legkevesebb uniós forrást az egészségügy és az energiaszektor fejlesztésére fordították az országok - derül ki a KPMG felméréséből. Magyarországon a közlekedésfejlesztési források 68 százalékát, míg a gazdaság- és emberierőforrás-fejlesztési források több mint felét leszerződték 2010 végéig. Bár az energetikai és kutatás-fejlesztési és innovációs szerződések elmaradnak az átlagtól, kifizetési szempontból ez utóbbi jár az élen: a leszerződött összeg több mint felét már kifizették. (MTI)
