Magyarország járműipara versenyképes, csak...
2014-ben a járműipar össztermelési volumene: 6 651 milliárd Ft volt, ez 23%-ös növekedést jelent 2013-hoz képest. A teljes hazai feldolgozóipar 27,4 %-át kitevő járműipar a magyar gazdaság húzóágazata. 94 %-os az export kivitel; ez döntően a német és amerikai piacra koncentrálódik. A szektor foglalkoztatottság száma: 135 ezer fő, ami 13 %-kal több munkahelyet jelent, mint 2013-ban.
A Portfolio Járműipar 2015 konferencia első panelbeszélgetése a járműipari régiós beruházásokról és a hazai és nemzetközi piacon való bővülési lehetőségekről szólt.
A panelbeszélgetés kezdetén a résztvevőket kérdezték arról, hogy az elkövetkező három évben jönnek-e Magyarországra újabb autógyártók. A szavazás alapján a résztvevők 65% szerint maximum egy jöhet, 15% szerint legalább 2.
Solt Tamás, az Opel Szentgotthárd Kft. vezérigazgatója szerint Magyarország kifogyott a szakképzett munkaerőből és hosszútávon ez negatívan hathat a versenyképességünkre. Elmondása alapján Magyarországon kizárt, hogy több ezres beruházások valósuljanak meg, ha ezt a kérdést nem oldják meg. Nagy Tibor, a ZF Hungária Kft. cégvezetője szerint a versenyképesség növeléséhez a jelenlegi autószállítókat kell innovatívvá tenni. Schnaider Dávid - Business Development Director, Automotive & Industrial, Videoton Holding Zrt. - hozzátette, hogy a versenyképességgel nincs gond, munkaerővel viszont annál inkább. Két megoldást vázolt fel; képzett munkaerő áramlik be az országba vagy a képzett munkaerő költsége nőni fog.
A panel résztvevők egyetértettek abban, hogy a munkaerő probléma az egész országra jellemző, de vannak régiók, ilyen a keleti régió, ahol még súlyosabb a helyzet. Uwe Mang , alelnök, gazdasági ügyvezető igazgató, Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. szerint is a munkaerő szakképesítéssel van a gond és az állam feladata lenne erre megoldást találni, például az iskolarendszeren keresztül. Kiss Gábor, External Affairs, Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. úgy vélte, nemzetközi versenyben vagyunk akár Indiával és Mexikóval is az új befektetések tekintetében, de szerinte ezekben az országokban nem olyan biztonságos az élet, mint nálunk és ez egy Magyarország melletti plusz érv. Példaként hozta fel Kecskemétet, ahol a német beruházók szerint a leghatékonyabb volt a beruházás operatív támogatása, a város együttműködő volt és az itteni gyárépítés sikertörténetnek számít.
Dr. Urbán László, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) Felügyelő Bizottságának elnöke, vezérigazgató-helyettes, Magyar Suzuki Zrt. , úgy véli; az államnak nem csak az oktatásban, képzésben lenne feladata, hanem autópályákat kellene vinni pl. dél-keleti országrészekre, mivel az ország autópálya rendszere is hiányos.
Arra kérdésre, hogy Kína, India veszélyt jelent-e Magyarországnak, azaz a következő öt évben áttelepülnek-e oda beruházások, a részvevők kb. 45%-a azt válaszolta, hogy szerintük jelentéktelen lenne a hatás, kb. ugyanennyien vélték úgy, hogy már érezhető következményekkel járna. A szavazók csupán 11%-a szerint jelent a közeljövőben komoly veszélyt Magyarország számára Kína és India.
A paneltagok egyetértettek abban, hogy a kormányzat részéről intenzívebb együttműködést és egyeztetést várnának a piaci szereplőkkel. Ugyanakkor a kiszámíthatóságot említették, mint fontos tényezőt, ami a beruházókat még inkább Magyarországra vonzaná.
Uwe Mang az iskolarendszert emelte ki, szerinte a magyar munkaerő idegen nyelvismerete hiányos. Dr. Urbán László szerint Európának nem kell tartani Kínától és Indiától, feltéve, ha meg tudja őrizni technológiai előnyét. Nagy Tibor a pályázatok transzparenciájára és elbírálás gyorsaságának javítására hívta fel a figyelmet. Szőcs Gábor, ügyfélkapcsolati igazgató, Eximbank ismertette, hogy a bank új fejlesztési irányként a garanciavállaló termékekre helyezi a hangsúlyt, ebben az esetben átvállalják a vállalatoktól a kockázatot.
A Portfolio Járműipar 2015 konferencia második panelbeszélgetésnek témája a munkaerő piac volt.
A hallgatóság szerint a térségi mobilitás és a képzési rendszer változtatása befolyásolja a leginkább pozitívan a munkaerő piac versenyképességét.
A panelrésztvevők - Dr. Ailer Piroska, rektor, Kecskeméti Főiskola,Brumbauer József, ügyvezető igazgató, BPW Hungária Kft., Dr. Cselédi Zsolt, ügyvéd, partner, Oppenheim Ügyvédi Iroda, Kenyeresné Vörös Rita, személyügyi vezető, AGKSSH-H, LuK Savaria Kft., Dr. Polgár Veres Árpád, Alcoa Business System Manager és BU HR Manager, Alcoa-Köfém Kft. Hengermű-Öntöde divízió és Rábai Dániel, magyarországi országkoordinátor, Continental Csoport - egyöntetűen a duális képzés fontosságát hangsúlyozták és részben ebben látják hosszútávon a versenyképességünk szinten tartását.
A duális képzésben a tanulók szakmai, elméleti ismereteiket a szakképző iskolákban sajátítják el, gyakorlati oktatásuk pedig a gazdálkodó szervezeteknél zajlik, így versenyképes szaktudást szerezhetnek. A szakértők szerint emellett a mobilitás jelent komoly problémát, a magyar munkavállalók jellemzően nem hajlandóak lakóhelyükről távolabbi helyeken dolgozni.
