Magyarország jó helyen áll az uniós projektek elfogadásában
Az elfogadott projektek aránya jelenleg 70 százalékon áll, ami uniós szinten jó arány, a teljes kifizetések pedig 20 százalékon állnak, ez megfelel az uniós átlagnak, bár a magyar intézményrendszer van annyira hatékony, hogy ezt jelentősen növelni lehessen - mondta Jean-Marie Seyler pénteken Gödöllőn, az Európai Bizottsággal tartott éves áttekintő értekezlet zárónapján. A kormányváltás óta mintegy 1.100 milliárd, az idén eddig több mint 600 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást juttattak el a kedvezményezetteknek - mondta Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke.
Az évente tartott értekezlet fő célja, hogy a bizottság átfogó képet kapjon a 2007-2013-as programozási időszak operatív programjainak előrehaladásáról és az Európai Unió (EU) strukturális alapjaiból biztosított források felhasználásáról. Az Európai Bizottság évente áttekintő üléseken értékeli az operatív programokat koordináló irányító hatóságok munkáját, és operatív programok szerinti bontásban küldi meg az adott tagállamnak a fejlesztéspolitikát érintő kérdéseit, amelyeket az értekezlet keretében vitatnak meg. Petykó Zoltán hangsúlyozta: a programozási időszak első három és fél évében, vagyis 2010 júliusáig összesen 940 milliárd forint uniós támogatást fizettek ki. 2012-ben közel 1.400 milliárd forint hívható le az Új Széchenyi Terv keretében, ennek 85 százaléka európai uniós forrás.
Hozzáfűzte: a megkötött támogatási szerződések alapján megvalósuló pályázatok mintegy 70.000 munkahelyet őriztek meg vagy hoztak létre a fejlesztési időszak első felében, ez több mint 15 százaléka a kormány tízéves vállalásának. Az NFÜ elnöke elmondta: 2011 harmadik negyedévére érzékelhető gyorsulást mutatnak a kifizetési adatok, és jelentősen emelkedett az uniótól lehívott források mértéke is. Korábban az átlagos heti kifizetés 5,5 milliárdos nagyságrendjét az első évben heti 15 milliárd forintra sikerült emelni, az idei év harmadik negyedévében pedig ez a szám 19,5 milliárdra nőtt - emelte ki Petykó Zoltán. Hozzáfűzte, hogy az NFÜ célként 30 milliárd forint heti kifizetést tűzött ki maga elé.
Beszélt arról is, hogy az elmúlt egy évben dinamikusan emelkedett a szerződött projektek száma az előző kormány időszakához képest, heti bontásban akkor 103 szerződés keletkezett, ma átlagosan 174. Csak ezt a mutatót tekintve 70 százalékkal gyorsabb a mai NFÜ, mint a kormányváltás előtt, míg a kifizetések volumene ugyancsak ebben az összevetésben 150 százalékos előrelépést mutat. Az intézményrendszer jelentős gyorsulása Petykó Zoltán szerint elképzelhetetlen a projektgazdák hatékonysága nélkül, akik a forrásfelhasználást a szerződéskötést követő gyors megvalósítással javíthatják. A határidő módosításokkal csúsztatott projektek kivitelezése azonban valós veszély az uniós források teljes keretének időben történő hasznos és hatékony felhasználásánál - hívta fel a figyelmet.
A kifizetések gyorsítása kapcsán tett lépéseikről elmondta: az NFÜ a közreműködő szervezeteknél a hátralékos ügyek ledolgozására fektette a legnagyobb hangsúlyt. Emellett nemcsak egységesebb lett a szabályozás, hanem átláthatóbbá, gyorsabbá vált a végrehajtás a jogszabályi környezet átalakításával - mondta Petykó Zoltán. Jean-Marie Seyler hangsúlyozta: Magyarországnak még 4 éve van arra, hogy eljutassa a megfelelő helyekre a 2007-2013-as programozási időszakban rendelkezésére álló 25 milliárd eurót, de kifizetéseket fel kell gyorsítani.
Az intézményi kapacitásokról elmondta: elégedett az intézményrendszer hatékonyságával, bár regionális és helyi szinten még többet lehetne tenni, hogy a végső kezdeményezetteknek úgy érezhessék, még inkább felelősek a projektekért, és kompetensek a megvalósítás során. Jean-Marie Seyler jelezte azt is, hogy az operatív programokon belül némi változás várható, előtérbe kerülhetnek uniós prioritásokhoz jobban illeszkedő célok, így fontos terület lesz az energiahatékonyság és a megújuló energia energiaforrások.
Az Európai Bizottság elégedett azzal is, hogy a magyar intézményrendszer nagy hangsúlyt fektet a kis- és közepes vállalkozások támogatására, az igazgató szerint emellett kiemelten kell kezelni a hulladékgazdálkodás és az ivóvíz-ellátás kérdését. Hozzáfűzte: fontos, hogy a programok területi megoszlása egyenletes legyen, és megcélozza a leghátrányosabb térségeket is. Kiemelte, hogy már most el kell kezdeni a következő, 2014-től kezdődő programozási időszakra a felkészülést, a projektek tervezését.
A Közlekedési Operatív Programmal (KÖZOP) kapcsolatban - amelyről múlt héten jelent meg a sajtóban, hogy forrásait nem lehet lehívni - Jean-Marie Seyler azt mondta: mostanra megtörtént a kérdéses hatáskörök szétválasztása az intézmények között, ezzel a bizottság elégedett, ugyanakkor még várják a nemzeti audit hatóság igazolását róla. Ennek kapcsán Szalóki Flórián, a KÖZOP irányító hatóságának vezetője elmondta: a programban 93 milliárd forint "puffer" van gördülő előlegként, így felfüggesztés esetén ebből 3-4 hónapig biztosított lenne a likviditás, a kedvezményezetteket nem érintené hátrányosan. (MTI)
