Magyarország kiemelkedő szerepet kapott az OECD egyik tanácsadói testületében

A VOSZ elnöki főtanácsadójaként és a TriGranit alelnökeként Lőrincze Péter az első közép-európai vezetőségi tagja a munkaadói szövetségek egyik legfontosabb nemzetközi szervezetének. A BIAC arról is határozott, hogy örömmel elfogadja Magyarország meghívását, és jövő évi közgyűlését Budapesten tartja - mondta az MTI-nek Párizsban Charles Heeter, a szervezet amerikai elnöke.

Az OECD-nek a világ fejlett országaiból közel ötven munkaadói szervezetet tömörítő tanácsadói bizottságának vezetője "stratégiai döntésnek" nevezte az elnökség kibővítését újabb, az üzleti világból érkező meghatározó vezetőkkel. Az eddig kilenctagú testület három új taggal bővült: Magyarország mellett Japán és Svájc is alelnöki posztot kapott a végrehajtó bizottságban.

Az MTI kérdésére Charles Hetter kifejtette: miután az OECD új tagállamai közül többen is a közép-kelet-európai régióhoz tartoznak, a BIAC számára nagyon fontos volt a térség képviselte a testületben ahhoz, hogy az OECD-nek üzleti tanácsokkal tudjon szolgálni a világ minden tájáról. Az OECD csütörtökön ünnepélyes keretek között Izrael, Szlovénia és Észtország felvételével 34 tagúvá bővül. Az OECD több mint két évvel ezelőtt kezdte meg a tárgyalásokat Izraellel, Chilével, Észtországgal, Szlovéniával és Oroszországgal.

Chile már korábban tag lett, Oroszországgal még tartanak a tárgyalások. Lőrincze Péter az MTI-nek elmondta: a BIAC-ban nemcsak a magyar, illetve a közép-kelet-európai tagszervezetek (a visegrádi négyek) képviseletét érzi feladatának, hanem fontosnak tartja a figyelmet ráirányítani azon térségbeli országokra is, amelyek felé az OECD, és így a BIAC is, a jövőben terjeszkedni kíván. Példaként említette Romániát és Bulgáriát, valamint távolabbi perspektívában Szerbiát.

Az új alelnök hangsúlyozta: a BIAC jövő évi budapesti közgyűlésén Magyarország szándékai szerint a teljes kelet-európai térség középpontba kerülhet. Az eseménynek külön jelentőséget ad az, hogy az Európai Unió soros magyar elnöksége idején, 2011 első felében kerül megrendezésre. Lőrincze kifejtette, hogy az OECD a mindenkori magyar kormány, a vállalkozók és a munkavállalók számára is alapvető kérdésekkel foglalkozik, amelyekhez a BIAC az üzleti világ álláspontját közvetíti például olyan kérdésekben, mint a válságból való kilábalás, az ahhoz szükséges pénzügyi politika, a gazdaság élénkítése mellett a foglalkoztatás bővítése, az üzlettel összefüggő etikai kérdések, az átláthatóság, a versenyképesség növelése vagy a környezetbarát gazdasági növekedés.

Gottfried Péter, Magyarország OECD-nagykövete az MTI-nek "nagy sikerként" értékelte a BIAC döntését. Megítélése szerint ebbe az exkluzív körbe való bekerülés egyszerre jelent érdeklődést és jelentős elismerést a magyar gazdaság iránt. A nagykövet kifejtette: a BIAC-kal eddig is rendszeres kapcsolatban állt Magyarország OECD-tagállamként, s ennek során érzékelhetővé vált az igény arra, hogy a kelet-európai régió felé nyitva a BIAC a visegrádi országok közül egyikkel bővíteni kívánja a végrehajtó bizottságát.

Hozzátette: azontúl, hogy a BIAC részéről érdeklődés mutatkozott egy magyar munkavállalói szervezet képviselőjének véleményére a globális gazdaság kérdéseiről, ami az OECD napirendjén állandóan szerepel, a tagfelvételhez előzetesen szükség volt arra is, hogy a BIAC két magyar tagja, a VOSZ és a MGYOSZ meg tudjon állapodni egy közös jelöltben.