Magyarország lejjebb adja

Az egyik legjobb évét zárta a magyar gazdaság 2019-ben. A GDP 4,9 százalékkal nőtt, ennél jobb teljesítményre az utóbbi huszonöt évben mindössze egyszer volt példa: 2018-ban 5,1 százalékos növekedést ért el Magyarország, amúgy a jobb eredmények közé sorolható a 2004-es 4,8 és 2002-es 4,7 százalékos bővülés.

Mihez kezdett Magyarország az új jelenséggel?

A múlt évben a termelési oldalon a piaci szolgáltatások tették hozzá a legtöbbet a növekedéshez, a felhasználási oldalon pedig a lakossági fogyasztást magában foglaló végső fogyasztásé volt a főszereplő. A GDP-adatok mellett a többi szektorból is jó eredmények születettek a múlt év egészében.

A fontos ágazatok közül a kiskereskedelem tavaly 6 százalékkal, az ipari termelés 5,4 százalékkal emelkedett, az építőipar pedig 22 százalékos pluszt ért el. Közben a munkanélküliségi ráta soha nem látott szintre süllyedt. Mindezek az adatok szintén a jobb eredmények közé tartoznak az elmúlt két és fél évtizedet nézve. „A jó teljesítmény többek között az uniós forrásokra és állami finanszírozásra támaszkodó fejlesztéseknek, a magánberuházásoknak, a magyarországi béremelkedés miatt felfutó kiskereskedelmi forgalomnak, az iparban megjelenő új kapacitásoknak volt köszönhető” – emelte ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A múlt év végén azonban elkezdtek gyülekezni a felhők több szektorban is, az utolsó negyedévben már gyengébb eredmények születtek. Ráadásul az addig alacsony infláció is gyorsulásnak indult tavaly ősszel: szeptemberben még 2,8 százalékos volt, majd jött az októberi 2,9 és a novemberi 3,4 százalék, utána a decemberi 4 százalék és a januári 4,7 százalék.

Németh Dávid kiemelte, hogy az elmúlt években új inflációs jelenség lépett a piacra Magyarországon és számos más országban. „Hiszen sokáig annak ellenére nem gyorsult fel az infláció, hogy tempós emelkedést mutatott a GDP, feszes volt a munkaerőpiac, azaz munkaerőhiány alakult ki, ezzel párhuzamosan pedig dinamikusan nőttek a bérek és pörgött a kiskereskedelem. Korábbi évtizedekben ilyen összetevőknél megugrott az infláció” – mondta a szakember. Annak ellenére, hogy a nemzetközi piacokon nagyon méréskelt maradt az infláció, Magyarországon egyre inkább érvényesülnek a korábbi évtizedekben megismert tendenciák, miszerint a fogyasztásvezérelt GDP-növekedés, illetve a feszes munkaerőpiac az árak emelkedésével jár.

„Az infláció egy rázós ügy, ha átlép egy kritikus szintet, akkor nehéz megállítani és egyre nagyobb gazdasági áldozatot követel” - tette hozzá Németh Dávid. Magyarország egyelőre még nem tart itt, ugyanakkor a korábbi évekhez képest már egy fokozattal feljebb lépett a magyar pénzromlás üteme.

A forint árfolyama mélypontra gyengült

Mit hoz koronavírus?

Egyelőre a jegybanki politika laza maradt, annak ellenére, hogy az infláció megugrott és a forint soha nem látott mélypontra süllyedt. „Vízválasztó lesz, hogy a jegybank márciusban milyen inflációs prognózissal számol és milyen konkrét intézkedéseket hajt végre és milyen jövőbeli monetáris politikára tesz utalást” – emelte ki Németh Dávid.

A mostani kilátások szerint az élénk lakossági fogyasztás felfelé húzza az inflációt, ezzel szemben a nemzetközi környezet gyengének látszik, ami visszafogja a drágulás ütemét. A koronavírus globális gazdaságra, ezen keresztül Magyarországra, valamint az inflációs környezetre gyakorolt hatását pedig korai megbecsülni – fogalmazott a szakember.

Hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben a következező hetekben csökken a koronavírusos megbetegedések száma és elkezd a normális kerékvágásba visszatérni a világgazdaság, akkor a járvány leginkább az árakra lehet hatással. Ugyanis az eddigi termeléskiesések miatt drágulás következhet, azonban a növekedési áldozat mérsékeltebb lesz. Azaz, a járványnak az inflációra gyakorolt hatása nagyobb lehet mint amennyivel visszafogja a globális növekedést.

A szakember elmondta: „Összességében az biztos, hogy Magyarországnak lejjebb kell adnia az eddigi teljesítményből. A tavalyi 4,9 százalékos GDP-többlet után az idén 3,7 százalékos pluszra van kilátás. Az előrejelzésben már szerepel a kormány által belengetett, de konkrétumok nélküli gazdaságösztönző csomagjának hatása, ugyanakkor a már említett koronavírus-járvány következményeivel még nem számol a prognózis.”