Nyárra körvonalazódhat az új kormány Szlovéniában
Az ügyvezető kormányfő a szlovén közszolgálati televízió műsorában hangsúlyozta: a koalíciós tárgyalások rendszerint több hónapig tartanak, és ez most sem lesz másként.
Kulcsfontosságú dátumként említette április 10-ét, amikor döntenek az új házelnök személyéről. Mint mondta, ekkor rajzolódnak ki az együttműködés első körvonalai. Hozzátette: mérsékelten optimista abban, hogy sikerül olyan jelöltet találni, aki mögött a leendő koalíció is felsorakozik.
"Olyan jelöltet keresünk, aki meg tud szerezni 46 szavazatot, és személy szerint úgy gondolom, jó úton haladunk ennek elérése felé. Ezt követően kezdődnek meg a koalíciós megállapodásról szóló tényleges tárgyalások, amelyek - ahogyan legutóbb is - több hónapig tarthatnak" - fogalmazott.
Az első egyeztetésen pénteken Ljubljanában a parlamentbe jutott pártok vezetői vettek részt, a Janez Jansa korábbi miniszterelnök vezette, második helyen végzett Szlovén Demokrata Párt (SDS) azonban nem kapott meghívást az egyeztetésre, míg a harmadik helyezett konzervatív szövetség - az Új Szlovénia (NSi), a Szlovén Néppárt (SLS) és a Fokus közös listája - elutasította a részvételt.
A részleges, nem hivatalos eredmények szerint a kormányzó balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) mintegy 7700 szavazattal vezet az SDS előtt. A belföldi szavazatok 99,89 százalékos feldolgozottsága mellett a Szabadság Mozgalom a szavazatok 28,63 százalékát szerezte meg, ami 29 mandátumot jelent a 90 fős parlamentben, míg az SDS 27,95 százalékkal 28 képviselői helyet kapott. A parlamentbe még az Új Szlovénia (NSi), a Szlovén Néppárt (SLS) és a Fokus közös listája jutott be kilenc mandátummal. A Szociáldemokraták (SD) és az Anze Logar vezette Demokrati egyaránt hat mandátumot szerzett, míg a Baloldal (Levica) és a Vesna közös listája, valamint a Resni.ca öt-öt képviselői helyet kapott.
Robert Golob közölte, bízik abban, hogy később azok is csatlakoznak a tárgyalásokhoz, akik nem vettek részt az első egyeztetésen, mivel számukra is fontos a gazdaság, a mezőgazdaság és a kisvállalkozások helyzete, amelyeket különösen érinthet a közel-keleti háború okozta válság.
Az ügyvezető miniszterelnök hangsúlyozta: a közelgő válság miatt széles politikai támogatottságú kormányt szeretne, amely egyensúlyt teremt a jóléti intézkedések, valamint a gazdasági és fejlesztési célok, illetve az adócsökkentési elképzelések között.
A tervezett sürgősségi intézkedések között említette a stratégiai gáz- és műtrágya-készletek felhalmozását, az energiatermeléshez szükséges készletek biztosítását, valamint a logisztikai zavarok megelőzését célzó szabályozást. További cél az energiaárak növekedésének élelmiszerárakra gyakorolt hatásának mérséklése, valamint - akár átmeneti jelleggel - a munkát terhelő adók csökkentése.
