Magyarországot érintő uniós adószabály-sértési ügyben tárgyalt az Európai Bíróság
Az EU luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön folytatta le a tárgyalást az ügyben, amelynek keretében Brüsszel úgy véli: a magyar szabályozás nincs összhangban a hozzáadottérték-adó uniós rendszeréről szóló irányelvvel, mivel lehetővé teszi a cégek adó-visszaigénylési jogának többszöri elhalasztását, miközben az irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg.
A magyar szabályozás szerint a cégek az államkasszába befizetendő általános forgalmi adó összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetendő áfát, és amennyiben a levonható összeg meghaladja a befizetendő adóét, a különbözet visszatérítése kérhető az államtól. Ha viszont a cég valamely beszerzésének ellenértékét áfástul ténylegesen még nem fizette meg, az áfával csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét.
Az el nem számolt áfa így csak a következő adó-megállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de akkor is csak abban az esetben, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit. A bizottság szerint - mint az a tárgyalásra készített jelentésből kiderül - a magyar szabályozás azzal is sújtja a vállalkozásokat, hogy az adó értékét az ügylet megfizetéséig mindkét féltől elvonja. Egyes sajtóértesülések szerint a vita százmilliárd forintos nagyságrendű adót is érinthet.
A bizottság 2007 márciusában küldte az első levelet az ügyben az akkori magyar kormánynak, majd miután az ezt követő kétoldalú tárgyalások nem vezettek eredményre, az eljárás folytatódott, és az ügy az uniós bíróság elé került. A tárgyalást előkészítő érvelésében a bizottság úgy vélte, a magyar szabályozás sérti az adósemlegesség elvét, ráadásul azt sem biztosítja, hogy az adóalany "valaha is visszakapja" a különbözetet. Magyarország ugyanakkor a kereset elutasítását kérte.
A védekező érvelés szerint az uniós szabályozás egyértelműen tagállami hatáskörbe rendeli a visszatérítés feltételeinek meghatározását, a szóban forgó nemzeti szabályozás pedig tiszteletben tartja az általános jogelveket. A terhet magyar meglátás szerint valójában kizárólag az értékesítő viseli, ez azonban az uniós jogból következik, ráadásul összeegyeztethető az adósemlegesség elvével. A bíróság később hirdet ítéletet a ügyben. (MTI)
