Május 1-jével megváltozik a vámkezelés az Európai Unióban
2016. 04. 24. 23:40
Alig két hét múlva a vállalkozásoknak már az új uniós vámjogszabályokat kell alkalmazniuk a vámkezelések során. Az új környezet jelentős változásokat hoz mind a hatálya alá eső vállalatok, mind az érintett hatóságok számára. A változások célja az elavult szabályok frissítése mellett az európai gazdálkodók versenyképességének növelése, valamint az adminisztrációs folyamatok digitalizálása. Amennyiben a vállalkozások nem készülnek fel az új vámjogszabályi környezetben való működésre, fennakadás keletkezhet az értékesítési láncaikban, egy esetleges hatósági vizsgálat során pedig akár jelentős bírságot is kockáztatnak.
Magyarországon az elmúlt évtizedben nem tapasztalt mértékű változásra kell felkészülniük az Európai Unió vámterületére terméket be- és onnan kiléptető, valamint az EU vámterületén vámkezelést végző vállalatoknak. 2016. május 1-jén életbe lép ugyanis az új Uniós Vámkódex, valamint annak uniós és nemzeti végrehajtási szabályai. „Az új uniós vámszabályozás célja, hogy megfeleljen az elmúlt két évtizedben a nemzetközi kereskedelemben tapasztalt változások támasztotta követelményeknek valamint, hogy összehangolja a tagállamok vámhatóságainak fellépését Európa-szerte. Az Uniós Vámkódex feladata, hogy növelje a gazdálkodók versenyképességét, kihasználva a digitális technológiában rejlő lehetőségeket” – mondta Vargha Zoltán, az EY Adó Üzletág vámszakértője, aki előző funkciójában részt vett az Európai Bizottság munkájában is. „A vállalatok számára a változások összetettsége és a felkészülési idő rövidsége jelentik a legnagyobb kihívást. A jogszabályok által meghatározott átmeneti időszakban a cégek folytathatják ugyan tevékenységüket jelenlegi engedélyeikkel, de már az új jogszabályi rendelkezéseket is figyelembe kell venniük. A 2016. május 1-je után elindított vámfolyamatokra pedig teljes mértékben az új szabályok alkalmazandók” – tette hozzá. Az új jogszabályban változnak az alapvető eljárások, meghatározások, ügyintézési szabályok és számos általános rendelkezés is. „Tapasztalataink szerint a számos változás közül a cégeket leginkább a vámeljárások és vámjogi egyszerűsítések rendszerének átalakulása, a vám alapját képező vámértékre és vámbiztosítékra vonatkozó szabályok szigorodása, az új kritériumokkal bővülő engedélyezett gazdálkodói (AEO) státusz felértékelődő szerepe, valamint az olyan alapvető fogalmak, mint az „exportőr” megváltozása érinti majd. Az érintett vállalatoknak újra kell gondolniuk szerződéseiket is, hiszen az új jogszabályi követelmények tükrében változnak a felek közötti jogok és alapvető kötelezettségek” – tette hozzá Fülöp Attila, az EY Adó Üzletág vámszakértője. Ha az érintett cégek nem felelnek meg az új vámjogszabályoknak, akkor a vámhatóság nem fogja elvégezni a kért vámkezelést, és ezért az adott cég az áruit nem fogja tudni felhasználni tevékenységének ellátásához. Továbbá, ha a vámhatóság szabálytalanságot állapít meg, akkor jelentős összegű bírságot is kiszabhat. Az új Uniós Vámkódex célja az is, hogy elektronikussá tegye a hatóságok, illetve a gazdálkodók közötti kommunikációt. Az erre alkalmas új digitális felületeket fokozatosan alakítják ki, a jelenlegi tervek szerint 2020 végéig. Az új vámjogszabályok bevezetése nem csupán a vámhatóságok, de a gazdálkodók részéről is költséges és időigényes informatikai fejlesztéseket igényelhet.
Magyarországon az elmúlt évtizedben nem tapasztalt mértékű változásra kell felkészülniük az Európai Unió vámterületére terméket be- és onnan kiléptető, valamint az EU vámterületén vámkezelést végző vállalatoknak. 2016. május 1-jén életbe lép ugyanis az új Uniós Vámkódex, valamint annak uniós és nemzeti végrehajtási szabályai. „Az új uniós vámszabályozás célja, hogy megfeleljen az elmúlt két évtizedben a nemzetközi kereskedelemben tapasztalt változások támasztotta követelményeknek valamint, hogy összehangolja a tagállamok vámhatóságainak fellépését Európa-szerte. Az Uniós Vámkódex feladata, hogy növelje a gazdálkodók versenyképességét, kihasználva a digitális technológiában rejlő lehetőségeket” – mondta Vargha Zoltán, az EY Adó Üzletág vámszakértője, aki előző funkciójában részt vett az Európai Bizottság munkájában is. „A vállalatok számára a változások összetettsége és a felkészülési idő rövidsége jelentik a legnagyobb kihívást. A jogszabályok által meghatározott átmeneti időszakban a cégek folytathatják ugyan tevékenységüket jelenlegi engedélyeikkel, de már az új jogszabályi rendelkezéseket is figyelembe kell venniük. A 2016. május 1-je után elindított vámfolyamatokra pedig teljes mértékben az új szabályok alkalmazandók” – tette hozzá. Az új jogszabályban változnak az alapvető eljárások, meghatározások, ügyintézési szabályok és számos általános rendelkezés is. „Tapasztalataink szerint a számos változás közül a cégeket leginkább a vámeljárások és vámjogi egyszerűsítések rendszerének átalakulása, a vám alapját képező vámértékre és vámbiztosítékra vonatkozó szabályok szigorodása, az új kritériumokkal bővülő engedélyezett gazdálkodói (AEO) státusz felértékelődő szerepe, valamint az olyan alapvető fogalmak, mint az „exportőr” megváltozása érinti majd. Az érintett vállalatoknak újra kell gondolniuk szerződéseiket is, hiszen az új jogszabályi követelmények tükrében változnak a felek közötti jogok és alapvető kötelezettségek” – tette hozzá Fülöp Attila, az EY Adó Üzletág vámszakértője. Ha az érintett cégek nem felelnek meg az új vámjogszabályoknak, akkor a vámhatóság nem fogja elvégezni a kért vámkezelést, és ezért az adott cég az áruit nem fogja tudni felhasználni tevékenységének ellátásához. Továbbá, ha a vámhatóság szabálytalanságot állapít meg, akkor jelentős összegű bírságot is kiszabhat. Az új Uniós Vámkódex célja az is, hogy elektronikussá tegye a hatóságok, illetve a gazdálkodók közötti kommunikációt. Az erre alkalmas új digitális felületeket fokozatosan alakítják ki, a jelenlegi tervek szerint 2020 végéig. Az új vámjogszabályok bevezetése nem csupán a vámhatóságok, de a gazdálkodók részéről is költséges és időigényes informatikai fejlesztéseket igényelhet.
Az Axel Springer megveszi a Politicót
az Axel Springer német kiadóvállalat a washingtoni Politico hírportál kiadóját, bővítve ezzel amerikai portfólióját - jelentették csütörtökön két amerikai lap, a The Wall Street Journal és a The New York Times internetes kiadásai.
Három partnerre lehet szükség a kormányalakításhoz Németországban
Németország második világháború utáni történetében először nem kettő, hanem három partnerre lehet szükség a kormányalakításhoz a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után - jelentette ki az egyik legtekintélyesebb német választási szakértő csütörtökön Berlinben.
Az MKB Bank adózás utáni eredménye elérte a 11,6 milliárd forintot
Az MKB Bank korrigált, konszolidált adózás utáni eredménye a második negyedévben 11,6 milliárd forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 0,7 milliárdos veszteséggel, illetve az első negyedévi 28,9 milliárdos eredménnyel - tájékoztatta a pénzintézet a befektetőket a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölt jelentésben.
Áruházakban és iskolákban is felvehető lesz az oltás Brüsszelben
Az új típusú koronavírus ellen védettek arányának növelése érdekében szeptembertől a belga főváros több nagyáruházában is lehetőség nyílik az oltásra - derül ki csütörtöki közlésekből. Brüsszelben októbertől újra kinyithatnak a zenés szórakozóhelyek, bár Belgiumban az elmúlt hét napban átlagosan négy százalékkal emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma.
Új közép-európai keresleti igazgatót nevez ki a Mars
A Mars, a világ egyik legnagyobb édesség-, rágógumi-, élelmiszer- és kisállateledel-gyártója Daniela Hlavackovát nevezi ki új közép-európai keresleti igazgatójává. Daniela, aki korábban Szlovákia piaci igazgatója volt, most a régió négy országában - Csehországban, Romániában, Magyarországon és Szlovákiában – lesz felelős a marketingtevékenységért és az ezáltal ösztönzött növekedésért.
A vártnál nagyobb mértékben romlott a GfK német fogyasztói hangulatindexe
A vártnál nagyobb mértékben romlott a GfK német fogyasztói hangulatindexe szeptemberre. A gazdaságkutató intézet csütörtöki jelentése szerint szeptemberre vonatkozóan mínusz 1,2 pontra csökkent a fogyasztói hangulatindex az előző havi mínusz 0,4 pontról. Az elemzők kisebb esést, 0,7 pontot vártak.
