Már csak ez hiányzott! A labdarúgó Eb előtt terjed az ukrajnai kanyarójárvány
Az MTI-hez szombaton eljuttatott jelentésben kifejtették: Ukrajnában az ottani egészségügyi minisztérium és a járványügyi szolgálat március 3-i tájékoztatása szerint az év eleje óta összesen 5.127 kanyarómegbetegedést diagnosztizáltak, ebből 162 esetet a jelentés előtti napon. Jelenleg a járvány a leginkább Ukrajna nyugati közigazgatási területeit érinti, a legtöbb megbetegedés a lvovi régióban fordult elő - tette hozzá az OEK.
A 14. labdarúgó Európa-bajnokságot Lengyelország és Ukrajna közösen rendezi meg, az esemény június 8-tól július 1-jéig tart. A versenyre 16 ország kvalifikálta magát; Ukrajnában négy helyszínen - Donyeck, Lviv (Lvov), Kharkiv (Harkov) és Kijev (Kiev) - rendeznek mérkőzéseket. Az Országos Epidemiológiai Központ azt írta: az előrejelzések szerint azonnali és hatékony felügyeleti intézkedések - például kiegészítő védőoltások - bevezetése nélkül a járvány tovább fog terjedni.
Magas annak a kockázata, hogy akik nem részesültek védőoltásban, illetve nem estek át a betegségen, azok a tömegrendezvényen megfertőződjenek kanyaróval - hangsúlyozta a magyarországi szervezet. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO Európai Irodája azt ajánlja, hogy 4-6 héttel az Eb-re történő utazás előtt - vagyis a következő napokban - mindenki kérjen tanácsot a háziorvosától vagy a nemzetközi oltóhelyeken.
A szakemberek szerint "igen kicsi annak valószínűsége", hogy az Ukrajnába utazó magyar állampolgár kanyaróban megbetegedjen, de nem zárható ki, különösen azok vonatkozásában, akik sem mesterséges, sem természetes immunitással nem rendelkeznek. Mint kiemelték, az egyetlen hatékony megelőzési módszer a két oltásból álló, kanyaróvírus-tartalmú védőoltás. Ezt az oltási sémát Magyarországon 1989 óta alkalmazzák.
Az OEK az Ukrajnába utazó magyar állampolgároknak azt ajánlja, hogy 15 hónaposnál fiatalabb, kanyaró ellen "még nem immunizált" gyermekekkel lehetőleg ne utazzanak. A felnőttek térítés ellenében az OEK Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontjában és a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy más intézmények által működtetett nemzetközi oltóközpontokban kérhetnek oltást. A 42 évesnél idősebb felnőttek számára nem szükséges a védőoltás, mivel ez a korosztály általában a betegség természetes átvészelése révén védett a kanyaróval szemben - írta az OEK.
Javasolt viszont a védőoltás azoknak a 34 és 42 év közöttieknek, akik csak egy alkalommal részesültek kanyaró elleni védőoltásban, és nincs tudomásuk arról, hogy átestek volna a betegségen. A 34 évesnél fiatalabb felnőttek már két védőoltásban részesültek, az hosszú időre szóló védelmet biztosít, újraoltás nem szükséges - tették hozzá. Az OEK jelentésében megjegyezte: Magyarországon az elmúlt évtizedben rendkívül kedvezően alakult a kanyaró járványügyi helyzete, 2002 és 2011 között összesen 9 megbetegedést jelentettek. A központ szerint ez elsősorban az életkorhoz kötött kötelező oltások 99 százalék feletti teljesítésének köszönhető.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) korábban azt közölte: a kanyaró vírusa elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de nem csupán a beteg közvetlen környezetében lévők fertőződhetnek meg, hanem azok is, akik kissé távolabb tartózkodnak, és nincsenek beoltva. A betegség szövődményeként agyvelőgyulladás vagy más idegrendszeri megbetegedés is kialakulhat. A vírusfertőzés következtében kialakulhat a többi között gége-, légcső- vagy tüdőgyulladás, hörghurut, kötőhártya-gyulladás, szívizomgyulladás. A komplikációkkal járó esetek közül az idegrendszert érintő szövődmények egy része maradandó károsodást is okozhat. (MTI)
