Már inkább vásárolni és dolgozni megy külföldre a magyar?
Az egynapos utazások csaknem felét (49%) vásárlási céllal tették, a turisztikai motivációjú utazások 31 százalékot képviseltek, a többnapos utazásoknál ez utóbbi kategória részesedése 83 százalék volt. Jelentős volt a munkavégzési célú kiutazások aránya, ami az egynapos utazások esetében 17, a többnaposokénál
15 százalék volt. A külföldre látogatók 614 milliárd forintot költöttek el külföldön – a kiadások 58 százaléka (355 milliárd forint) a turisztikai motivációval utazókhoz, 30 százaléka (185 milliárd forint) a munkavégzési célú utakhoz kötődött, ez folyó áron az előbbieknél 4 százalékos csökkenést, míg az utóbbiak esetében 57 százalékos emelkedést jelent. Az 1 fő egy napra jutó költése az egynapos utazásoknál (csaknem 700 forinttal) 8400 forintra, a többnapos utazások esetében (650 forinttal) 9500 forintra nőtt.
2009 I–III. negyedévében a külföldiek összes magyarországi fogyasztása 938 milliárd forint volt, 15 százalékka több, mint az előző év azonos időszakában. Ennek kétharmada (654 milliárd forint) a turisztikai fogyasztásokhoz kapcsolódik. Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 324 milliárd forintot tett ki, ami csaknem negyedével több, mint 2008 I–III. negyedévében.
Az első kilenc hónapban 32 millió külföldi látogatott Magyarországra, 78 százalékuk egy napra. A látogatók száma 3 százalékkal emelkedett. A külföldiek összesen 77 millió napot töltöttek Magyarországon. A turisztikai céllal utazók 37 százaléka csupán egyetlen napra érkezett, a hosszabb időt eltöltő 6,2 millió utazó elsősorban szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást és más turisztikai szolgáltatásokat vett igénybe. A több napra látogatók – akiknek átlagos tartózkodási idejük 7,4 nap volt – a legnagyobb számban Németországból, Ausztriából jöttek, e két ország tekintetében az összes érkezések száma nem változott az egy évvel korábbi év azonos időszakához viszonyítva.
Az egy napra hazánkba látogatók száma 4 százalékkal nőtt, ezek 47 százaléka átutazó volt. Kimagasló a napi vásárlók aránya (32%) is, ami egy évvel korábban csupán 23 százalék volt (közel másfélszeres növekedést jelent egy év alatt). A nem szomszédos országokból – Nagy-Britannia, Bulgária, Hollandia és Franciaország – érkezők szinte teljes egészében átutazók. A szomszédos országok közül a Romániából érkezőknél a legmagasabb az átutazók aránya (75%). Turisztikai céllal – az
érkezések számát tekintve – a legtöbben Ausztriából és Szlovákiából jöttek.
A külföldiek által leglátogatottabb turisztikai régióink 2009 I–III. negyedévében Budapest (42%) és Nyugat-Dunántúl (25%) voltak. Budapest 2 százalékpontos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest, Nyugat-Dunántúl látogatottsága változatlan.
A hazánkba látogatók 15 százalékka (122 milliárd forinttal) költöttek többet Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest. (2009 I–III. negyedévében átlagosan a forint az euróval szemben 8 százalékka gyengébb volt a 2008 I–III. negyedévinél.) A külföldi látogatók 2009 első kilenc hónapjában 938 milliárd forintot költöttek el hazánkban. Az utasforgalmi export 69%-a (645 milliárd forint) kötődött a turisztikai motivációval érkezőkhöz. Az egynapos látogatásokból származott a bevételek 29 százaléka (276 milliárd forint). Az egy fő egy napjára jutó turisztikai célú kiadások minden negyedévben magasabbak voltak az összesen kiadások egy főre jutó napi átlagánál.
Az egy napra látogatók fogyasztási szerkezete számottevő eltolódást mutat az élelmiszerek irányába. Kiadásaik 69 százalékát – ami 10 százalékponttal több, mint az előző év kilenc hónapjában – az élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására költötték. Ezen belül az élelmiszerekre fordított összeg részaránya jelentősen, 11 százalékponttal emelkedett. A több napra látogatók kiadásaik 46 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, 8 százalékát élelmiszerre, 12 százalékát árucikkekre, 7 százalékát egyéb szolgáltatásokra fordították.
