Már ötödik negyedéve zsugorodik a magyar gazdaság
A most közzétett adatok nem térnek el a februárban közölt előzetes adatoktól. A tavalyi harmadik negyedévben a naptári hatás kiszűrésével és kiszűrése nélkül egyaránt 7,1 százalékkal csökkent Magyarország bruttó hazai terméke az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest 1,8 százalékkal csökkent.
A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény ötödik negyedéve csökken az előző év azonos időszakához viszonyítva, de a csökkenés üteme 2009. III. negyedéve óta mérséklődik.
Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 7,9%-kal csökkent, ami a GDP 4%-os visszaeséséhez -2,2 százalékponttal járult hozzá. Ezen belül a mezőgazdaság teljesítménye - az elmúlt év kiugróan magas szintje után - 15,5%-kal, az ipar hozzáadott értéke pedig a korábbi negyedévek tendenciáihoz képest mérsékeltebben, 7,4%-kal csökkent, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett kisebb mértékű, 7,2%-os visszaesés következtében. Az építőipar hozzáadott értéke 5,5%-os mérséklődést mutat. Az építőipari termelésen belül mind az épületeken, mind az egyéb építményeken (pl. utak, vezetékek) végzett munkák volumene csökkent.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdaság átlagnál kisebb mértékben (-1,7%) esett vissza, amely 0,9 százalékpontos csökkenést magyaráz a GDP 4%-os visszaeséséből. Jelentős, de a korábbi tendenciát követően mérsékeltebb teljesítménycsökkenés mutatkozott a kereskedelem, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás (-7,5%) területén, összhangban a belső kereslet, azaz a háztartások fogyasztási kiadásainak mérsékeltebb visszaesésével, melyet az alacsonyabb bázis indokol. A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 2,2%-kal csökkent, melyben tükröződik a növekvő exportforgalom.
A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye az előző negyedéveknél nagyobb mértékben 1,6%-kal mérséklődött. Ezt elsősorban az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesése okozta, ugyanakkor a közigazgatásban továbbra is megjelenő közmunka programban foglalkoztatottak létszámának bővülése mérsékelte a csökkenés ütemét. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 2,4%-os emelkedés mutatkozott, ezen belül a pénzügyi szolgáltatások növekedése említésre méltó, melyet a tavalyi kiemelkedően alacsony bázis indokolt. A bankszektorban a hitel folyósítások volumencsökkenésével szemben emelkedő kamatmarzsok figyelhetők meg.
A termékadók egyenlege 6,2%-kal csökkent, ami -0,9 százalékponttal járult hozzá a negyedéves GDP csökkenéséhez.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 5,7%-kal csökkent 2009. IV. negyedévében, -3,6 százalékponttal járulva hozzá a GDP visszaeséséhez. A háztartások fogyasztási kiadása továbbra is jelentősebb mértékben, 6,5%-kal esett vissza, ami a kiskereskedelmi forgalom nagy mértékű csökkenésében is megmutatkozott. A háztartások fogyasztási kiadásán belül az állandó, rendszeres kiadások, mint az élelmiszer vagy a lakhatással kapcsolatos költségek továbbra is az átlagnál kisebb mértékben zsugorodtak.
Mindemellett a közlekedésre, – ezen belül a gépjárművek vásárlására és üzemeltetésére – valamint a lakberendezésre, lakásfelszerelésre és a szórakozás, kultúrára fordított kiadások az átlagnál nagyobb mértékben csökkentek. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke is csökkent 2,9%- kal. A közösségi fogyasztás területén 4,9%-os növekedés figyelhető meg, egyrészt az alacsony bázis, másrészt a közmunka programban foglalkoztatottak létszámának bővülése következtében. Így a közösségi fogyasztás a GDP csökkenését +0,5 százalékponttal mérsékelte.
Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 4,2%-kal csökkent.
A bruttó-állóeszköz felhalmozás az előző negyedévinél nagyobb mértékben, 8,1%-kal esett vissza, ezzel -2,2 százalékponttal járult hozzá a GDP csökkenéséhez. A nagy súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban jelentős csökkenés figyelhető meg, ugyanakkor a szállítás, raktározás és az oktatás ágazat esetében növekedés tapasztalható.
Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágon belül folytatódott a lakásépítések visszaesése. A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág esetében az út- és autópálya építések játszottak jelentős szerepet, míg az oktatás ágban a IV. negyedévben is több oktatási intézmény felújítása, illetve bővítése történt meg. A készletek állománya a IV. negyedévben újra apadt, lényegesebb növekedés csupán a nagykereskedelmi készleteknél, ezen belül a földgáz készleteknél történt. A belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 8,0%-kal esett vissza.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 451 milliárd Ft aktívum keletkezett, javuló külkereskedelmi cserearányok mellett. Az export volumene már 3,1%-kal növekedett, míg az import továbbra is csökkent, bár az előző negyedévekben megfigyeltnél lényegesen kisebb mértékben, 2,0%-kal. Így a külkereskedelmi forgalom változatlanul pozitív egyenlege +3,9 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 3,9% nőtt, importja 0,8%-kal csökkent. A szolgáltatások exportja hosszú idő után először csökkent, 0,7%-kal, míg importja 7,8%-kal esett vissza.
A 2009-es év egészében a bruttó hazai termék 6,3%-kal csökkent. Az árutermelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke 14,4%-kal, a szolgáltatásoké pedig 2,3%-kal esett vissza. Éves szinten az árutermelő ágazatok -4,1, a szolgáltatások pedig -1,3 százalékponttal járultak hozzá a GDP visszaeséséhez, míg a maradék -0,9 százalékpontot a termékadók és szolgáltatások egyenlegének változása magyarázza. A végső fogyasztás 5,7%-kal csökkent, ezen belül a háztartások fogyasztása 6,7%-os csökkenést mutatott.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,5%-kal zsugorodott. A belföldi felhasználás nagy mértékben, 11,5%-kal esett vissza, így -11,4 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az export 9,1%-os, míg az import 15,4%-os csökkenést mutatott. Éves szinten 2009-ben kiemelkedően magas kiviteli többlet keletkezett, ami +5,1 százalékponttal mérsékelte a GDP csökkenését.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2009 IV. negyedévében a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez képest 0,4%-kal csökkent. Ebből a mezőgazdaság 3,2%, az ipar 0,3%-os, az építőipar pedig 1,5%-os mérséklődést mutatott. A szolgáltatások összességében 0,4%-kal estek vissza. A háztartások fogyasztási kiadása 1,1%-kal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 1,4%-kal zsugorodtak. A közösségi fogyasztás 1,4%-kal nőtt, a végső fogyasztás 0,4%-kal csökkent. Az export 3,4%-os, míg az import 4,4%-os emelkedést mutatott.
A bruttó hazai termék volumene a IV. negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 5,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
