Marc Faber az aranyat ajánlja a világ bajaira
Marc Faber, a befektetési guruként és látnokként elhíresült svájci befektető jó szimattal érzett meg a múltban nagy átfogó trendeket, és ez vagyonkezelő cége, a Marc Faber Limited ügyfelei számára már eddig is busás haszonnal térült meg. Az utóbbi napokban számos nemzetközi médiában jelentek meg vele interjúk, amelyekből szemezgetve meglehetősen pesszimista jövőkép rajzolódik ki.
Faber szerint az a tőkeinjekció, amelyet az Európai Központi Bank február utolsó napján juttatott a piacoknak, csak rövidtávon fogja megnyugtatni a kedélyeket, de hosszútávon inflációt fog okozni. Az, hogy a bankok ismételten 500 milliárd eurót meghaladó forrást vételeztek az EKB-tól „csak eltolja a problémákat a jövőbe” – nyilatkozta a német Handelsblattnak. Véleménye szerint elkerülhetetlenül be fog következni az euró értékvesztése, miközben az eurózóna jegybankja még csak el sem éri ezzel a kívánt célját, a pénzügyi rendszer stabilizálását. A pénzpumpa üzembe helyezésének első, decemberi fordulója okozta a részvény árfolyamok eddigi szárnyalását az év eleje óta, és ez a folyamat akár még tovább is eltarthat. Ugyanakkor Faber úgy fogalmaz, hogy „a helyzet kissé 1987-re emlékeztet. Akkor az év folyamán harmadával nőttek a részvényárfolyamok, és aztán októberben beszakadtak.”
Faber nem bánik kesztyűs kézzel a Fed elnökével sem. A Format című osztrák hetilapban őrültnek nevezi és kritizálja Ben Bernanket, amiért az ismételten a pénznyomda eszközéhez nyúl. Szerinte ez a politika tette tönkre Amerika gazdaságát úgy, hogy a középosztály ma rosszabbul él, mint még 10 éve. Eközben a feltörekvő országok, India és Kína húzzák a hasznot az olcsó dollárból főként a megnövekedett bérszínvonal és a hozzájuk beáramló tőkeinvesztíciók formájában, míg az Egyesült Államokban a reálbérek egyre kevesebbet érnek, és a termelés hanyatlik. Görögország kapcsán pedig azt jegyzi meg, hogy szerinte mindenki jobban járt volna, ha a görögöket már három éve kiebrudálták volna az euróból. Az aranyra rákérdezve pedig úgy vélekedik, hogy „alig van más alternatíva az infláció elleni védekezésben. Én ezért ajánlom a pénz egy részét havonta fizikai aranyba fektetni.”
A brit Citywire pénzügyi magazinnak adott interjújában a befektetési szakember jelenleg a megtakarítások négyfelé osztását javasolja, mégpedig vállalati kötvényekre, részvényekre, nemesfémekre és ázsiai ingatlanokra. Ezt azzal indokolja, hogy rendkívül pesszimista a dollár, ez euró és minden egyéb valuta távolabbi jövőjét illetően, nem is beszélve a Közel-Keleten fennálló feszültségekről, amelyet a térségben található olajkincs miatt egy robbanás előtt álló puskaporos hordónak tart. Egy további veszélyt lát ezentúl még az elöregedő társadalmak összeomló szociális ellátórendszereiben, és ezért úgy fogalmaz, hogy „a végső válságra való felkészülésben én termőföldet vennék – és tartalékolnám az aranyat”.
A geopolitikai veszélyeket különösen nagyra értékeli a közvélemény által Dr. Doom (Dr. Végzet) névre is elkeresztelt Faber, és ezért már „szinte elkerülhetetlennek” tart egy háborút Irán és Izrael között. A Business Insidernek nyilatkozva úgy vélekedik, hogy ez a térség hamarosan lángokban állhat, és ez szükségszerűen jelentős olajár emelkedéssel fog együtt járni. Más forrásokban Faber egy harmadik világháború rémképét is vizionálja az elkövetkezendő 10 éven belül, amerikai részvétel mellett. Ennek megvívásához azonban az Egyesült Államoknak pénz híján ismét csak a bankjegynyomdát kell majd beindítania. A katasztrófapróféta egy szóval nem hisz sem a világbékében, sem a monetáris politika problémamegoldó képességében, amely mindössze az időre játszva próbál kikecmeregni a válságból. A vége mindennek a pénzek elértéktelenedése lesz, ami ellen többek között a nemesfémek nyújtanak szerinte védelmet.
Hogy mennyire valós probléma lehet a pénz értékvesztése, arra pedig éppen tegnap szolgáltatott friss adatot az Európai Központi Bank elnöke. Mario Draghi az EKB kamatdöntő ülését követően tartott sajtótájékoztatón átlagosan 2,4%-os ez évi inflációt jelzett előre az eurózóna egészére valamint „jelentős felfelé mutató kockázatokról” adott számot, holott decemberben az EKB még átlagosan 2%-ra várta a pénzromlás 2012-es mértékét. Mindezek ellenére Draghi az euróba vetett bizalom visszatéréséről is beszélt. Kétségtelen, hogy a december óta az európai pénzintézeteknek juttatott több mint ezer milliárd eurónyi friss forrás enyhít az euróövezet bankrendszerére nehezedő akut nyomáson. Ami azonban a kereskedelmi bankokat illeti, az nem éppen a túlzott bizalom jele, hogy a hét folyamán már 816 milliárd eurós új csúcsra növekedett az általuk a legfőbb európai pénzintézetnél elhelyezett egynapos betétállomány. Ugyanakkor előbb vagy utóbb ez a pénz megjelenik a reálgazdaságban, és akkor azonnal érezhető lesz a fokozott inflációs hatás a részvények és az árupiaci termékek drágulásában, ami az aranyat is közelebb viszi majd a korábbi csúcsaihoz.
