Második éve több külföldi befektetést vonz a dél-kelet-ázsiai régió Kínánál
Az összesített statisztikák szerint tavaly Szingapúrba, Indonéziába, Malajziába, a Fülöp-szigetekre, Thaiföldre és Vietnámba összesen 128 milliárd dollárnyi külföldi működőtőke érkezett, ami rekord összegnek számít, és - 2013-hoz hasonlóan - meghaladja a közvetlen befektések formájában Kínába érkezett 119,56 milliárd dolláros összeget. A régió feltörekvő gazdaságaiba áramló befektetések átlagban is kétszámjegyű növekedést mutattak, a Fülöp-szigetek esetén például éves összevetésben 66 százalékos, Indonéziában 12 százalékos a növekedés, míg a kínai befektetések mindössze 1,7 százalékkal emelkedtek.
Az ország így is a legtöbb külföldi tőkét vonzotta az egész világon, némiképp az Egyesült Államokat is lekörözte, ahová 117,6 milliárd dollárnyi tőke érkezett tavaly - derül ki a statisztikákból. A Kínába irányuló befektetések növekedési ütemének lassulása természetes folyamat és számos oka van - írta a Dan Harris, Kínára és az ide irányuló befektetésekre specializálódott nemzetközi jogász. Harris igaznak tartja a nyugati sajtóban gyakran hangoztatott állítást, miszerint a Kínában befektető külföldi vállalatok aranykora már leáldozott, ugyanakkor ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy ne lehetne továbbra is jövedelmező befektetéseket eszközölni.
Kína gazdasági szerkezetátalakítása és a gazdasági növekedés ezzel járó lassulása egyértelműen csökkenti az ország vonzerejét, emellett a külföldi cégek működési környezete - a megnövekedett verseny, a regisztrációs, jogi és adózási kötelezettségek, a növekvő bérek és nyersanyagköltségek - is ezt a trendet erősíti - sorolja Harris. A Kínába igyekvő beruházóknak el kell fogadniuk, hogy a mind érettebbé váló piacon és jogi környezetben a befektetés sem olcsó, sem gyors, sem könnyű nem lesz - véli a szakértő. Harris véleményét osztja Marcus Lee, a Hampton Court befektetési bank Kínáért és Dél-Kelet-Ázsiáért felelős közgazdásza is.
A térség feltörekvő gazdaságai viszonylagos olcsóságuk, dinamikájuk, a rendelkezésre álló bőséges és megfizethető munkaerő-kínálatuk miatt elsősorban a feldolgozóiparban aktív vállalatok számára kínálnak a kínainál kedvezőbb adottságokat. Az infrastruktúra, a képzett, idegen nyelveken is folyékonyan kommunikáló munkások hiánya ugyanakkor a magasabb hozzáadott értékeket termelő iparágakban már megmutatkozik, ezért a tömeges kivándorlás Kínából továbbra sem valószínű - mondta Lee az MTI-nek. A cégeknek sokkal inkább az új gazdasági realitásokhoz kell alkalmazkodniuk, s csak hosszú távú elköteleződéssel váltani, a növekvő és mind gazdagodó kínai középosztály ugyanis továbbra is jelentős fogyasztói bázist jelent a legtöbb iparágban.
