Még mindig Magyarország az európai lapok címlapján
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnap megjelenő német konzervatív lap politikai rovatában "Magyarország kutyaszorítóban" címmel jelent meg összefoglaló a hét magyar vonatkozású gazdasági, gazdaságpolitikai eseményeiről. A beszámoló szerint "Magyarország mostanában kevés barátot szerez", és most már az Európai Bizottság is konkrét intézkedéseket hoz ellene. "A Magyarországnak sürgősen szükséges pénzügyi segítség a nyomásgyakorlás eszközévé válik" - állapította meg a lap.
A beszámoló szerint azt követően, hogy a Fitch pénteken leminősítette az országot, "Orbán az államcsőd elkerülése céljából rögtön elkezdte sürgetni a gyors megállapodást az EU-val és az IMF-fel." A jövőbeni hitelekhez azonban valószínűleg szigorúbb politikai feltételek kapcsolódnak majd - írta a FAS. A lap a tárcarovatában Zilahy Péter magyar írótól közölt cikket a magyarországi helyzetről. A "Hősök, királyok és szentek" című írás szerint a rendszerváltás idején a magyarok mindenekelőtt azért "kaptak" szabadságot és demokráciát, mert "a Szovjetunió összeomlott a saját súlya alatt".
A magyaroknak nem kellett küzdeni, "az emberek akkor vonultak az utcára, amikor már minden eldőlt" - jegyezte meg a szerző. A Die Welt am Sonntag című vasárnap megjelenő német konzervatív lap egy vezércikkben érintette a magyarországi gazdasági folyamatokat. Michael Fabricius "A válságvakáció véget ért" című írásában az euróövezeti állampapír-piaci helyzet alakulását értékelve kifejtette: csalódott lehet, aki arra számított, hogy hosszabb szünet következik az euróövezeti államadósság-válságban, hiszen már az év első hetében jelentkeztek válságtünetek.
Két írásban is foglalkozik a londoni The Observer a magyar belpolitikával. A legnagyobb példányszámú baloldali vasárnapi lap kommentárrovatában Will Hutton, az újság publicistája azt írja, hogy a "vitatott" új magyar alaptörvény alapján a kormány "diszkrecionális hatáskört kap" a média, a bíróságok, a jegybank, sőt még a személyes lelkiismereti meggyőződés felett is. A The Observer szemleírója szerint ezután "nem fognak elkülönülni Magyarországon a végrehajtói, a törvényalkotói és az igazságszolgáltatási jogkörök, nem lesz garantált sajtószabadság, sem bírói pártatlanság, sem vallásszabadság". Hutton szerint "Európa sötét múltjának más elborzasztó pillanatait tükrözi", hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbség tagjainak magyar állampolgárságot ajánlanak, "ahogy Hitler tette a Csehszlovákiában élő német etnikum esetében".
A The Observer külön cikkben foglalkozik a magyarországi gazdasági fejleményekkel, azt írva, hogy "a válság Orbán Viktor miniszterelnök, vagy legalábbis Matolcsy György gazdasági miniszter állásába kerülhet". Az írás szerint a francia Le Monde minapi karikatúrája "fasiszta vezetőként ábrázolta" a magyar kormányfőt. A brit lap ugyanakkor megszólaltja Hack Péter jogászprofesszort, egykori liberális parlamenti képviselőt, aki kijelenti: nem ért egyet azokkal a véleményekkel, hogy a magyar kormány diktatúrát akar kiépíteni. A The Observer ugyanakkor "az elmúlt hetek egyik legérdekesebb fejleményének" nevezi, hogy erősödő bírálatokat fogalmaznak meg a kormányt "eddig hűségesen támogató" lapok is, mint például a Heti Válasz és a Magyar Hírlap.
Magyarország ügyében csendes diplomáciai lépésekre szólítja fel a lengyel kormányt Jacek Pawlicki a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap hétvégi számában, amellett "Buzeket aggasztja Magyarország politikája: Semmi jó..." címmel közöl cikket a napilap internetes kiadása. A Gazeta Wyborcza "Az uniós fővárosok hidegháborúja Budapesttel. Gondok Orbánnal" című cikkében Pawlicki azon a véleményen van, hogy a Magyarország szembeni szankciók bevezetése után "még konokabban viselkedne a pesti kormány, és még jobban felosztódna az így is szakadozó EU". Hangsúlyozza, hogy ez nem segítene sem a magyar demokráciának, sem az európai közösségnek.
A cikk szerint az Európai Bizottság nem jogosult a magyar, és bármely más tagállam alkotmányának felülvizsgálására, és a helyzetet "csak a magyarok oldhatják meg, méghozzá demokratikus módszerekkel". Pawlicki azt hangsúlyozza, hogy "Európa nem várhat többé. Itt az ideje a csendes diplomácia bevetésére a háttérben". Ebben Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Jerzy Buzek EP-elnök szerepét látja, akik "jól ismerik Orbánt, ő pedig figyelembe veszi a véleményüket". A Gazeta Wyborcza internetes kiadása az EP elnökének aggodalmáról ír magyar kormányzati lépésekkel kapcsolatban. Buzek hangsúlyozza, hogy húsz év alatt megváltozott a gazdasági helyzet, és "a korábbi kormányok nem tettek túl sok jót". De hozzáteszi, hogy ennek ellenére kétségei vannak a kormányzati lépések szigorúsága miatt. "Kívánjuk a magyar nemzetnek, hogy leküzdje a válságot, mert a vírus elterjedése nagyon veszélyes lenne a szomszédos országok számára" - mondta. (MTI)
