Megbékélne a lengyel és az ukrán elnök a közös történelem megítélésében
Porosenko Sahryn faluban azon ukrán nemzetiségű helyi lakosok emléke előtt tisztelgett, akik 1944 márciusában a lengyel fegyveres erők egyik akciójának estek áldozatul. Az akkor meggyilkoltak száma a történészek szerint 200 és 800 között volt.
Az ukrán elnök a megemlékezésen elutasította "a történelem átpolitizálását", és megerősítette: a közös múltról Ukrajna kész párbeszédet folytatni Lengyelországgal. Úgy látta: akármilyen Kijev és Varsó közötti konfliktus gyengíti a két országot, közben mindkét nemzet "a keleti veszéllyel szembesül", és "a hibrid háború, amelyet Kreml Ukrajnával szemben folytat, egész Európára kezd kiterjedni".
Porosenko reményét fejezte ki, hogy Varsó ukrán vonatkozásban is módosít a náci bűnökre vonatkozó törvényen. A jogszabályban a lengyel-izraeli párbeszéd eredményeképpen június végén megváltoztatták az Izrael által kifogásolt előírásokat, maradtak benne viszont a Kijev tiltakozását kiváltó részek, melyek a Harmadik Birodalommal kollaboráló ukrán nacionalista alakulatok - ezen belül az az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) - bűntetteit említik.
Az UPA által elkövetett több mint százezer lengyel áldozattal járó volhíniai (Voliny) mészárlás 75. évfordulójáról emlékezett meg Porosenko lengyelországi útjával egy időben Andrzej Duda a nyugat-ukrajnai Olikában. A lengyel elnök ez alkalomból szintén a történelmi megbékélés mellett állt ki.
A lengyel elnök egyúttal etnikai tisztogatásnak nevezte a volhíniai tömeggyilkosságokat, és szorgalmazta, hogy Ukrajna tegye lehetővé a mészárlás összes áldozatának azonosítását.
Ezzel arra utalt, hogy Kijev tavaly áprilisban leállította a volhíniai mészárlás áldozatait rejtő ukrajnai tömegsírok feltárását, amely a lengyel és az ukrán nemzeti emlékezet intézetének együttműködése keretében zajlott. Porosenko e vonatkozásban vasárnap egyébként Ukrajna készségét jelezte az exhumálások folytatására, részletekre viszont nem tért ki.
A volhíniai mészárlás 75. évfordulóján megemlékezéseket tartottak vasárnap Varsóban is Mateusz Morawiecki kormányfő tiszteletbeli védnökségével. A miniszterelnök ez alkalomból hangsúlyozta: a volhíniai mészárlást nem lehet relativizálni.
Az 1943 februárjában kezdődő, július 11-én tetőző volhíniai mészárlás megítélése máig politikai és történészi vita tárgyát képezi Varsó és Kijev között. Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek a második világháborús lengyel-ukrán fegyveres konfliktus eredményének tekintik, és közös, szimetrikus felelősségről beszélnek.
A volhíniai mészárlást követő lengyel válaszakcióknak mintegy 10-12 ezer ukrán esett áldozatul, Lengyelországban nagyrészt háborús bűntettnek minősítik ezeket a gyilkosságokat.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
