Megdöbbentette a SPAR Magyarországot a különadó meghosszabbítása
"Megdöbbentünk és meglepődtünk; másrészt, ha azt vesszük, hogy az előző időszakban mennyi konzultációt folytatott velünk a kormányzat, illetve a gazdasági döntéshozók, beleillik a sorba, hogy a médiából és elcsípett hírekből kell megtudnunk, hogy a korábbi ígéret - miszerint az extrasarcot csak három évre veti ki a kormányzat -, változott, hiszen a költségvetésben még 2013-ra és 2014-re is szerepelnek e címen bevételi tervek" - kommentálta a különadó időszakának meghosszabbítását Feiner Péter csütörtökön az MTI-nek.
A 2011-es költségvetési törvényjavaslathoz mellékelt, 2014-ig terjedő kitekintés szerint a pénzintézetek különadója a 2011-es bevételi előirányzatban szereplő 187 milliárd után a következő három évben még 93,5 milliárd forintot tesz majd ki, míg az ágazati különadók a jövő évi 161 milliárdról 2012-ben 166 milliárdra emelkednek és 2013-ban és 2014-ben is további 85,5-85,5 milliárd forint bevételt tervez ebből a kormány.
A SPAR Magyarország elnöke szerint ettől kezdve mindenkiben az a kérdés merül fel elsőként, hogy "meddig még"? "Ha mindig egy újabb évvel megtoldják, és ez szépen beivódik az adórendszerbe, akkor mi be vagyunk csapva" - mondta -, hiszen annak idején azzal körítették a válságadó bevezetését, hogy a következő két-három évet, amíg a gazdaság talpra áll, és elindul a gazdasági fejlődés, a nagyobb ágazatok, azok meghatározó vállalatai extra befizetéssel segítsék.
Ha az extra adóban hosszabb távon gondolkodik a kormányzat, az kettőt jelenthet: vagy nem bíznak abban, hogy gazdasági növekedés lesz, és kitermelődik az extra adó, vagy pedig annyira megtetszett ez az ötlet, hogy hosszú távon gondolkodnak abban az üzletben, hogy nagy cégeket tulajdonképpen megsarcoljanak - vélekedett. Arra a kérdésre, hogy a különadó kivetése befolyásolja-e a SPAR terveit, azt válaszolta: át kell gondolni, hogy az a dinamikus fejlesztés, ami az előző évekre jellemző volt - az új üzletek nyitása, a meglévők átépítése, a technológiai fejlesztés - mennyire fékeződik le, az extra terhet hogyan lehet kigazdálkodni, mennyire kell hozzányúlni a beruházásokra szánt keretekhez.
Megjegyezte: a fejlesztések jelentős részében magyarországi kis-és közepes vállalkozások voltak a partnereik. Jogi akadálya nincs annak, hogy a kereskedők a felmerült költségeiket részben vagy egészben beépítsék az áraikba - reagált annak firtatására, hogy a fogyasztók mennyit éreznek majd meg a válságadóból. A kereskedelemben azonban olyan éles piaci verseny van, ami nem teszi lehetővé, hogy a kereskedők korlátlanul emeljék az áraikat. Hozzátette: annál is inkább, mert a válságadó struktúrájánál fogva nem egységesen érinti az egyébként pedig egységes piaci részesedéssel bíró kereskedelmi vállalkozásokat.
Van olyan vállalkozás, amelyet teljes egészében érint, és jelentős összegű adót kell fizetnie, s van olyan, amelyik ugyan nagy piaci részt és nagy piaci erőt képvisel, de struktúrájánál fogva szinte egyáltalán nem érinti ez az adó. Ebből következik, hogy a piaci árverseny nem fogja engedni, hogy az adóteherrel sújtott piaci szereplők átterheljék az adót a fogyasztóikra. Feiner Péter elmondta: az egész adóstruktúrát igazságtalannak és aránytalannak tartják, kezdve onnan, hogy az adófizetés egy szűk réteget érint.
"A mi szakmánkban a teljes fizetendő adó 90 százalékát hat cégnek kell kifizetnie" - mutatott rá. Aránytalannak és igazságtalannak tartják az adó alapját is, ami a kereskedők esetében a nettó árbevétel, s bár annak háromnegyede tovább megy a beszállítókhoz, azután a rész után is ki kell fizetni az adót. További problémaként jelölte meg, hogy már decemberben ki kell fizetniük a 2010. évi jelentős mértékű - a nettó árbevétel körülbelül 2 százalékát kitevő - extra adót, ami csak októberben jutott a tudomásukra, mégpedig úgy, hogy közben az egyéb adókat rendesen fizetik.
Ez Feiner Péter szerint "agyrém", mert jó időkben sincs, rossz időkben pedig pláne nincs olyan kereskedelmi vállalkozás, amelyik 2 százalék körüli nyereséghányaddal tudna dolgozni. Az érintett cégek közül, akiknek az extra adó nagy részét fizetniük kell, még aki eddig nyereségesen tudott is működni, a következő pár évben biztosan veszteséges lesz - jelentette ki. A konzultációra nyitottak vagyunk, bár az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy mindenféle konzultáció nélkül döntenek minket jelentősen érintő ügyekről a politikában - mondta. A SPAR Magyarország elnöke szerint nem valószínű, hogy az extra adó miatt jelentős vállalkozás kivonulna a piacról, "bár néhányan biztosan pezsgőt bontanának e fölött érzett örömükben".
