Megfizethető biztosítéki rendszer kell a környezetükre veszélyes cégeknek
Simon Gábor elnök emlékeztetett arra, hogy a bizottság a vörösiszap-katasztrófa után, tavaly október közepén megfogalmazta, hogy rendezni kell azt a helyzetet, amikor megsemmisül a jelzáloggal terhelt ingatlan, illetve a lakosságot az ingatlanjaik biztosítására, míg a cégeket a felelősségbiztosításra kell ösztönözni. A bizottság a mostani ülésén inkább előre tekint: a katasztrófák megelőzésére, illetve a károk kezelésére keresi a megoldást - tette hozzá az elnök.
Az ülésen a vörösiszap-katasztrófa történéseit Mógor Judit, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főosztályvezetője foglalta össze. Az általa képviselt szervezet kidolgozott, egy több törvényt érintő módosítási koncepciót, amely az ipari katasztrófák megelőzésére, illetve a kötelező felelősségbiztosításra helyezi a hangsúlyt - tette hozzá. Kerékgyártó Csaba a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) nevében úgy vélte, hogy több elemből álló biztosíték rendszert kell kidolgozni a környezetükre veszélyes cégekre.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kidolgozott egy fogyasztóvédelmi ajánláscsomagot, amelyet két héten belül nyilvánosságra hoz - számolt be a bizottságnak Siklósi Máté, felügyeleti igazgató. Ebben szerepel - egyebek mellett - az, hogy vis maior esetén hogyan működjön együtt a pénzintézet és a vele szerződő, vagy mi történjen akkor, ha a hitelt felvevő tartósan munkanélkülivé lesz, illetve egészségi állapota miatt nem tudja fizetni a törlesztő részleteket.
Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség elnöke elmondta, hogy a bankok a katasztrófavédelemtől kapták meg a vörösiszap-katasztrófa térségében jelzáloggal terhelt 110 ingatlan jegyzékét. Ezek kétharmadán volt banki jelzálog, a hitelt több bank elengedte, ha a megsemmisült a lakás. Más bankok a hátralékos tőkét csökkentették, vagy fél-egyéves kamatnélküli fizetési moratóriumot engedtek az ügyfeleknek.
A második napirendi pont a tavaly áprilisban a számlaképekről hozott miniszteri rendelet tapasztalatainak a megtárgyalása volt. A számlakép a villanyáram- és a gázszámlát jelenti, ahogy azt - a rendelet melléklete szerint - ki kell küldeni a fogyasztóknak. A bizottság tagjai ezt bonyolultnak, és értelmezhetetlennek tartották, és az áttekinthetőségét is szorgalmazták.
Véleményük szerint a fogyasztás és ennek ellenértéke legyen a kiindulás, minden egyéb adat ezeket kövesse. A képviselők felvetették: nem jó az a számla, amelyhez kétoldalas, 21 pontos magyarázatot kell fűzni, amely ráadásul ugyanolyan érthetetlen, mint maga a számla. Ugyanakkor hiányolták a számlából a figyelemfelhívást, hogy szolgáltatót is lehet váltani.
A szolgáltatók képviselői arra hivatkoztak, hogy ők csak a jogszabálynak tesznek eleget. Például a gázszámlában a fogyasztó által értelmezhetetlen megajoule (MJ) fogyasztást azért alkalmazzák, mert egy 1999-es kormányrendelet ezt írja elő. A rendelet pedig a fogyasztóvédők nyomására született, mivel a változó minőségű gáznál hátrányos a köbméterben való számlázás.
A gáz kapcsán merült fel az a probléma is, hogy legtöbb fogyasztó havi azonos összeget fizet, azért hogy 12 hónapra ossza el - egyenletesen - a gázdíjat. Nekik nem lehet a havi rész-számlában közölni, hogy hány köbmétert fogyasztott, és annak mennyi az ára. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az őszre készíti el a maga jelentését, akkor a bizottság újra visszatér a számlák ügyére. (MTI)
