Megkezdődött az elnökválasztás első fordulója Lengyelországban

A szavazóhelyiségek 7 órától 21 óráig tartanak nyitva; 27 230 helyen több mint 30,2 millió választásra jogosult szavazópolgár voksolhat, ebből 374 ezren külföldön. Idén a voksolás a koronavírus-járvány miatt vegyes, hagyományos és levélformában is lehetséges. Az utóbbi szavazási módszerre a lengyelországi választókerületekben csaknem 185 ezren, külföldön pedig 343 ezren regisztráltak. Az esti zárás pillanatában exit poll-becslést közölnek a várható eredményről. A végleges eredményeket az országos választási bizottság (PKW) legkorábban kedd estére ígéri.
   
A legtöbb felmérés szerint 60 százalék körüli részvételi arányra lehet számítani. Az előző, 2015-ös elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 49 százaléka járult az urnákhoz, a legmagasabb, 65 százalékos részvételt az 1995-ös elnökválasztáson mérték.
   
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatásával második elnöki mandátumért induló Andrzej Duda a felmérések szerint 39-43 százalékos eredményre számíthat, a PO jelöltjének, Rafal Trzaskowskinak a támogatottsága 28-32 százalékos.
   
A további jelöltek esetében jelentősebb eredményt még a függetlenként induló liberális katolikus újságíró, Szymon Holownia érhet el (átlagosan 11 százalék). A radikális nemzeti és az újliberális pártok koalícióját, a Konföderációt képviselő Krzysztof Bosak 8 százalék körüli népszerűségnek örvend. A Lengyel Parasztpárt elnöke, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz mintegy 5 százalékos, Robert Biedron melegjogi aktivista, baloldali EP-képviselő pedig 4 százalékos népszerűséget könyvelhet el. A többi jelölt támogatottsága 2 százalék alatt van.
   
A voksolás ideje alatt érvényben van a péntek éjfélkor beállt kampánycsend. Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. Az idei esetleges második fordulót július 12-re tűzték ki. A lengyel alkotmány szerint a hivatalban lévő elnök csak egyszer választható újra.
   
A lengyel államfőnek - részint a közvetlen választás miatt is - viszonylag jelentős, nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak. Szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka, de ami a legfontosabb, hogy megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm az újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A PiS-nek nincs ekkora többsége az alsóházban.