Jelzáloghitel - 1000 milliárd forintot súrolja a 90 napon túli késedelmes hiteltartozás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly október végén 144.382 lakossági jelzáloghitelesnek volt 90 napon túl késedelmes hiteltartozása, az 1.246.828 jelzáloghiteles 11,58 százalékának.
    

A 90 napon túl késedelmes hitelek állománya tavaly október végén 983,2 milliárd forint volt, a teljes 7.475,4 milliárd forintos lakossági jelzáloghitel-állomány 13,2 százaléka - tudta meg az MTI Binder Istvántól, a felügyelet szóvivőjétől. A nem teljesítő állomány és ügyletszám emelkedett az előző időszakhoz képest, tavaly szeptember végén ugyanis a 90 napon túl késedelmes ügyletek száma 143.100, a késedelmes követelések állománya pedig 958,6 milliárd forint volt, míg az NPL ráta (a 90 napon túl nem fizető hitelek aránya) 11,2, illetve 12,8 százalék.
    

Sok hiteladósnak már csak az a reménye maradt, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) megvásárolja majd az ingatlanát, és bérlőként benne maradhat.
    

A NET december közepe óta élő kék számát ez idáig mintegy 3 ezren hívták - tájékoztatta Ternyák Edit, a társaság szóvivője az MTI-t. A hívások hozzávetőleg egynegyede a fővárosból érkezik, Pest megyéből a hívások 15 százalékát indították. A hívások mintegy 7 százaléka érkezik Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, illetve Baranya megyéből, hozzávetőleg 5 százalék pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. A többi megyéből az arány nem éri el az 5 százalékot.     Elmondta: a kék számon az eszközkezelő munkatársai általános tájékoztatást adnak a törvényben foglalt jogosultsági feltételekről. Azok, akiknek az ingatlanát a hitelező pénzügyi intézmény kényszerértékesítésre jelölte ki, a bankfiókban személyre szabott tájékoztatást is kaphatnak. A NET-programba kerülés első feltétele, hogy a hitelező az ingatlant árverezésre jelölje ki - közölte a szóvivő.
    

Az MTI által megkérdezett bankok már megkezdték azon ügyfelek értesítését, akiknek fedezetként szolgáló ingatlanát kényszerértékesítésre jelölték ki; azt a megkérdezettek közül csak az OTP Bank árulta el, hogy ez hány ingatlant érint.
    

Az Erste Bank már elküldte az eszközkezelőnek a hivatalos értesítést, az érintett ügyfelek várhatóan a napokban kapják meg a leveleket. A Budapest Bank (BB) is megkezdte az érintettek értesítését.     A K&H Bank előzetes tájékoztatást küldött arról, hogy a fedezeti ingatlant kényszerintézkedésre jelölte a bank; csak azok az ügyfelek kaptak a NET vonatkozásában is tájékoztatást, akik esetében a banknál rendelkezésre álló adatok alapján a törvényi peremfeltételeknek megfelel az ügylet és az ingatlan, ez azonban még nem jelenti, hogy az érintettek valóban meg fognak felelni minden törvényi feltételnek. Azt, hogy a K&H-nál hány ügylet felel meg a NET konstrukcióba való bevonás feltételeinek, illetve hány ingatlan eszközkezelőnek való értékesítését támogatják, egyelőre nem lehet tudni.
    

A hitelezőknek minden negyedév 15. napjáig ki kell jelölniük azon fedezeti ingatlanokat, amelyek kényszerértékesítését kezdeményezhetik, 2012 első negyedévében ez a teljes 90 napon túli hátralékos állomány 3 százaléka lehet.
    

Az OTP és az OTP Faktoring együttesen 957 darab ingatlant jelentett a felügyeletnek, a hitelek adósait, illetve jelzálog-kötelezettjeit a PSZÁF jelentéssel egyidejűleg értesítette a bank, illetve az OTP Faktoring a kényszerértékesítésre jelölésről is tájékoztatja az ügyfelet.
    

Az OTP hangsúlyozta: egy soklépcsős adósvédelmi folyamat hivatott megakadályozni, hogy végrehajtás alá kerüljön a fedezetet jelentő ingatlan. Azok az ügyfelek kerülnek ilyen helyzetbe, akik nem működnek együtt a bankkal a fizetési nehézségek megoldásában. A végrehajtási eljárást megelőzően számos lehetőség van a bank adósvédelmi programjának keretében - a konkrét élethelyzethez igazítva - a törlesztési kötelezettség átmeneti csökkentésére.
    

Ha a banki eszközök nem elegendőek, az OTP a felmondást követően saját work out szervezetének (OTP Faktoring) adja el a hitelt, ahol ugyancsak lehetőség van fizetési megállapodás megkötésére, és egyéb eszközök alkalmazására is, mint például az ingatlan közös értékesítése, kisebb (alacsonyabb értékű) ingatlanra történő cseréje, a követelés fejében való átadása majd visszabérlése. Amennyiben az előző megoldások egyike sem realizálható, illetve az adós nem működik  együtt, a követelés érvényesítése érdekében a végrehajtási eljárás megindítása marad a járható út.
    

A BB-nél a végrehajtás alá kerülő ügyfelek kiválasztásánál egyik fő szempont a fizetési késedelem mértéke, azaz, hogy hány hónapja nem tesz eleget szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének az ügyfél. A fizetési nehézséggel küzdő ügyfelek számos fizetési könnyítést vehetnek igénybe, amelyek közé többek között az áthidaló kölcsön nyújtása, a tőkefizetési moratórium, a futamidő hosszabbítása vagy a törlesztőrészletek fizetésének időleges halasztása is beletartoznak, végső esetben pedig az ingatlan közös értékesítése is lehetséges. Az, hogy egy ingatlan végrehajtás alá kerüljön, a BB-nél is hosszú folyamat eredménye, azoknál az ügyfeleknél fordulhat elő, akik semmilyen módon nem működnek együtt a bankkal. (MTI)