Meglepte az elemzőket a fogyasztás visszaesésének mértéke
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői közlése szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene áprilisban 2,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól; a csökkenésben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, az üzemanyagtöltő állomások, valamint a bútor- és műszakicikk-üzletek eladásainak visszaesése játszott meghatározó szerepet.
A várakozásoknál lényegesen nagyobb mértékben csökkentek a kiskereskedelmi eladások áprilisban az előző évihez képest - közölte Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. senior elemzője.
Az elemző szerint a kiskereskedelmi forgalom alakulását jelentősen befolyásolta, hogy idén korábbra estek a húsvéti ünnepek, ami azt eredményezte, hogy a vásárlások döntő részben márciusban történtek. Ezt tükrözi, hogy míg az élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalma márciusban 2,6 százalékkal nőtt, áprilisban 1,8 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Egy hónap alatt 1 százalékkal esett vissza a forgalom.
A nem-élelmiszer ágazatok forgalma 3,6 százalékkal csökkent az előző havi 0,6 százalékos emelkedés után, és 1,2 százalékkal esett vissza márciushoz képest - hívta fel a figyelmet a szakértő.
Suppan Gergely úgy véli, az év hátralevő részében a reálbérek csökkenése, a stagnáló munkaerőpiac, a nyomott fogyasztói bizalom és a háztartások folytatódó mérlegkiigazítása miatt továbbra is visszaesésre lehet számítani. Az éves átlagos visszaesés kissé meghaladhatja az 1 százalékot - mondta.
Szintén a vártnál nagyobb visszaesést emelte ki Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. A várakozások valószínűleg azért voltak optimistábbak, mert előző havi adat meglepően jó volt - fogalmazott. A kiskereskedelmi forgalom havi ingadozása elég nagy, de Kondrát Zsolt szerint az áprilisi adatok jobban beleillenek az idei évre várható folyamatokba. Az MKB Bank vezető elemzője az év egészére 1-2 százalék közötti csökkenést valószínűsít. Kondrát Zsolt ennek okát elsősorban a reálbérek csökkenésében látja, de kiemelte a munkanélküliséget, a bizonytalan kilátásokat és a hitelezés leállását is.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség hétfői közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszer eladások csaknem 2 százalékos visszaesésében döntő a továbbra is magas infláció, a kevesebb élelmiszerért 15 milliárd forinttal többet fizettek a fogyasztók. Erősen, 10 százalékkal visszaesett a tartós, nagy értékű iparcikkek vásárlása, a kereskedelmi szövetség szerint e termékekre kevesebbet is költöttek a vásárlók 6-7 milliárd forinttal. Üzemanyagból 3 százalékkal kevesebbet értékesítettek, de ez forintban mégis 16 milliárd forinttal többe került, mint egy évvel korábban. (MTI)
