Megszavazta a német törvényhozás a második görög mentőcsomagot
A kormány ahhoz a megállapodáshoz kérte a Bundestag hozzájárulását, amelyet az euróövezeti pénzügyminiszterek az előző héten kötöttek. E szerint Görögország 130 milliárd euró hitelt kap az ideiglenes euróövezeti stabilitási mechanizmus (EFSF) keretében, és hozzájut a 2010 májusában indult első mentőprogramban megítélt 110 milliárd euró eddig fel nem használt részéhez, 24,4 milliárd euróhoz. A képviselők 496 igen szavazattal, 90 nem ellenében, 5 tartózkodással fogadták el az előterjesztést.
A név szerinti szavazás részletes eredménye azt mutatja, hogy Angela Merkel nem szerzete meg az úgynevezett kancellári többséget, vagyis a kormányzati előterjesztés elfogadásához ellenzéki szavazatokra is szükség volt. Az euróövezeti pénzügyminiszterek megállapodásához az övezet valamennyi tagállamától törvényhozási jóváhagyás szükséges. A kölcsönt részletekben, 2014-ig utalják át, a kifizetés feltétele a hitelszerződéshez kapcsolódó reformok végrehajtása.
A reformok fő célja, hogy a görög államadósság külső segítség nélkül is finanszírozható legyen, a hazai össztermék (GDP) arányában a jelenlegi 160 százalékot meghaladó szintről 120,5 százalékra csökkenjen 2020-ra. Angela Merkel a hétfő délutáni szavazást megelőzően kifejtette: nincsen száz százalékos garancia a második görög mentőcsomag sikerére, az előnyök azonban meghaladják a kockázatokat. A másik lehetőség a kilépés az euróövezetből, ez azonban beláthatatlan kockázatokkal járna, ami felelős politikus számára vállalhatatlan, Görögországnak ezért az övezetben kell maradnia, és be kell fejeznie a reformokat - mondta.
Az eddigi erőfeszítések már meghozták az első eredményeket, de további kemény intézkedésekre lesz szükség Görögországban. Az euróövezet egésze sem szabadul egyhamar a válságból, "az európai történelem legnehezebb próbája" még évekig tarthat, de megerősödve kerülhet ki belőle a közösség - mondta Merkel. Ezt szolgálja egyebek között az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) is, Németország pedig hajlandó a tervezettnél gyorsabban befizetni a mechanizmus beindításához szükséges tőke rá jutó részét, ha más tagországok is csatlakoznak.
Berlin az idén és jövőre egyaránt 11 milliárd eurót kíván befizetni az ESM-be, így öt év helyett két év alatt fel lehet tölteni a rendszert a szükséges tőkével - fejtette ki Merkel. Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Egyesült Államok és számos más ország követelésére utalva hangsúlyozta, hogy a német kormány szerint nem szükséges az ESM és az EFSF kapacitását bővíteni. A parlamenti vitában a konzervatívokkal közösen kormányzó liberálisok azt hangsúlyozták, hogy a hitelrészletek átutalását szigorú feltételekhez kötik, a kölcsön csak teljesítményért cserébe jár.
A szociáldemokraták - a legnagyobb ellenzéki erő - támogatták a kormány javaslatát, ugyanakkor kudarcosnak nevezték Merkel válságkezelő módszerét. Peer Steinbrück vezérszónok hangsúlyozta: a kormány eddig a problémák megoldása helyett arra törekedett, hogy időt nyerjen, így pedig csak tovább mélyült a görög válság, és már most látható, hogy hamarosan újabb mentőcsomagról kell majd szavazni a Bundestagban. (MTI)
