Megszületett a döntés az eszközkezelőről
Az állam 2014 végéig 5 ezer lakást vásárol meg, a földrajzi elhelyezkedéstől függően a szerződéskor érvényes forgalmi érték 35-55 százalékán. A bérleti díjat - a szociális helyzetet figyelembe véve - rendeleti úton szabályozza a kormány. A bérlővé vált hiteladósok az MNB alapkamattal megemelve, ugyanazon az áron vásárolhatják vissza az ingatlant, amilyen áron az állam megvásárolta a banktól, a visszavásárlást legkorábban hat hónap múlva kezdeményezhetik - mondta a kormányszóvivő.
Giró-Szász András kiemelte: a kormány számára egyértelmű nemzeti ügynek számít a szociális biztonság kérdése, Magyarországon a legfontosabb vagyontárgy a lakás. Jelenleg 4,5 millió lakóingatlan van Magyarországon, ebből 3,8 millió a háztartás, ami azt jelenti, hogy a magyarok - a térség lakosságához hasonlóan - "téglában tartják a megtakarításukat", vagyis saját tulajdonú ingatlanjaikban laknak, a bérlakások száma kicsi Magyarországon - állapította meg hozzá téve, hogy a kormány ezért vezette be az otthonvédelmi intézkedések sorát.
Az otthonvédelmi intézkedésekhez tartozik nemcsak a közös teherviselés, hanem a közös kockázatviselés is, ennek egyik eszköze a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása - hangsúlyozta a kormányszóvivő. A korábban megtett lépések között említette az egyösszegű végtörlesztés, az árfolyamrögzítés bevezetését, a kamattámogatás meglépését, ezekhez járul a Nemzeti Eszközkezelő tevékenységének elindítása - tette hozzá.
Giro-Szász András hangsúlyozta: a eszközkezelő ügyleteiben három fő érintett van: a hiteladós, a bank és az állam. A hiteladós az ingatlanban maradhat bérlőként; a bank megkapja követelésének egy részét, cserébe lemond az azt meghaladó követelésekről; az állam pedig kifizeti a vételárat, és állami tulajdonba veszi az ingatlant - ismertette a szóvivő.
A NET programjában való részvételnek szociális és objektív feltételei lesznek. Az eszközkezelő által nyújtott segítséget a hiteladós, a vele egy háztartásban élő házastárs, illetve élettárs veheti igénybe, ha szociálisan rászoruló személynek minősülnek, tehát jövedelempótló vagy szociális támogatást kapnak és legalább két gyermeket nevelnek.
Az objektív feltételek: a hitelfolyósító 2009. december 30. előtt jegyeztette be a jelzálogjogot az ingatlanra, s kizárólag a magyar államnak felajánlott lakóingatlan képezi a jelzálogot; a hitelszerződés megkötésekor az ingatlan forgalmi értéke Budapesten és a megyei jogú városokban nem haladta meg a 15 millió forintot, az egyéb településeken pedig a 10 millió forintot; a kölcsön összege nem haladta meg a forgalmi érték 80 százalékát, és elérte annak legalább 25 százalékát. További feltétel, hogy a tartozás tartósan késedelmes legyen, vagyis 180 napon túli tartozásnak minősüljön, s az ingatlan lakható legyen.
Ha a hiteladós megfelel a felsorolt szociális és objektív feltételeknek, beszerzi bankjától a szükséges igazolásokat és a bank hozzájárulását ahhoz, hogy a NET-hez forduljon, az állam automatikusan megvásárolja az ingatlant - ismertette a kormányszóvivő. A három résztvevő szerződést köt, amiben meghatározzák a lakóingatlan vételárát. A NET adásvételi szerződése egyben egy mellékletet is tartalmaz, amely a lakásbérleti szerződést magába foglal a korábbi adóssal és tartalmazza a lakásbérleti díj meghatározását is. A kormány negyedévente áttekinti a NET működését és esetleg bővíti a hozzáférés lehetőségét - közölte a szóvivő.
Csillag Tamás, a NET vezérigazgatója elmondta: az eszközkezelőt 100 millió forint jegyzett tőkével és 1,9 milliárd forint tőketartalékkal hozták létre, s megalapítását követően azonnal megkezdte működését. Folyamatban van az ügyviteli folyamatok kialakítása, aminek során arra törekszenek, hogy az ügyintézés minél egyszerűbb, minél gyorsabb és minél olcsóbb legyen - tette hozzá.
Az ügyintézés teljes körűen a bankfiókokban történik, az ügyfelek ott fogják megkapni a személyre szóló tájékoztatást, ott kezdeményezhetik az ingatlan állami megvásárlását, benyújthatják a szociális feltételek fennállását igazoló dokumentumokat, és ott írják alá az adásvételi és a bérleti szerződést is.
A közös teherviselés fontos elv, ezért az ügyvitel kialakításakor azt is szem előtt tartották, hogy a szereplők osszák meg egymás között a feladatokat és a költségeket. Mivel a NET működésére valószínűsíthetően csak átmenetileg lesz szükség, minimális létszámmal és csak a legszükségesebb funkciókkal rendelkező szervezetet kívánnak kiépíteni. Arra fognak törekedni, hogy a lehető legtöbb feladatot más állami, önkormányzati szervek közreműködésével végezzenek majd el - ismertette Csillag Tamás.
A törvény kihirdetéséig a hiteladósoknak nincs teendőjük, elfogadását követően minden ügyfél számára biztosítani fogják, hogy hozzáférjenek a szükséges információkhoz, kellő idő áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy beszerezzék az igazolásokat. Kérdésre Giró-Szász András elmondta: a 2012-es büdzsében 3 milliárd forintot terveznek a NET költségeinek fedezésére. (MTI)
